CASCO biztosítás általános tájékoztató

A gépjármű CASCO biztosítás egyike a legszélesebb körben ismert biztosítási formáknak. Ugyanakkor ez az a biztosítás, amely az ügyfelek számára a legtöbb bosszúságot okozza, egyfelől a biztosítók helyenként kiszámíthatatlan és vitatható gyakorlata, másfelől nem kis részben az ügyfelek tájékozatlansága miatt. Melyik autós ne bosszankodott volna azon, hogy a biztosító nem a teljes javítási költséget fizette meg részére, vagy ellopott autójának nem a "piaci" értékét térítette meg. Jónéhányan álltak értetlenül akkor, amikor a gépkocsi ellopása esetén a biztosító megtagadta a kárkifizetést, pedig a tulajdonos csak a forgalmit, vagy a tartalék kulcsot felejtette a kesztyűtartóban. Cikkünkkel segítséget kívánunk adni olvasóinknak ahhoz, hogy el tudjanak igazodni a CASCO biztosítás rejtelmeiben.

A biztosított vagyontárgy

A CASCO biztosítás a vagyonbiztosítás egyik formája, így vonatkoznak rá a vagyonbiztosítás törvényi szabályai . Magától értetődőnek látszik, hogy e biztosítás esetében a biztosított vagyontárgy, vagyis az ingóság, amelynek valamely károsodása a biztosító fizetési kötelezettségét kiváltja, a gépjármű. Ugyanakkor mégis érdemes szólni néhány szót erről a kérdésről, hiszen sokan már a szerződéskötésnél is olyan hibát vétenek, amely egy esetleges későbbi kárrendezésnél kellemetlen meglepetéseket okozhat. Alapesetben a biztosítás ugyanis csak az adott gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelő felszereltséggel és tartozékokkal ellátott gépjárműre vonatkozik. Az ezt meghaladó tartozékokat és felszerelést (ún. nem gyári extrák) külön fel kell tüntetni a biztosítási szerződésben. Ha például az adott kivitel gyárilag tartalmazza a légkondicionáló berendezést, akkor arra külön feltüntetés nélkül is vonatkozni fog a biztosítási fedezet, ha azonban az említett berendezést a vevő megrendelésére utólag szerelik be az autóba, és azt az ajánlatban nem tüntetik fel, akkor a kárrendezés során annak értékét a biztosító nem fogja megtéríteni.

Biztosítási események

A CASCO biztosítás különböző elemek tetszőleges kombinációjából összeállítható biztosítási csomag. Ezeknek az elemeknek a sajátosságát a biztosítási esemény meghatározása adja meg .

A biztosító megtéríti azokat a biztosított gépjárművet ért károkat, amelyeket közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatás idéz elő (tipikusan a saját hibás balesetek), illetőleg amelyeket idegen személy rongálása okoz (töréskár). Nem terjed ki a biztosítás a nem baleseti jellegű károkra (pl. anyagfáradás, műszaki hiba, természetes elhasználódás stb.).

A biztosító fizet akkor is, ha a gépjárművet tűz - beleértve a gépjárművön belül keletkezett, valamint a külső tüzet is - illetőleg bizonyos természeti erők - így pl. villámcsapás, földcsuszamlás, szélvihar, árvíz, belvíz, jégverés, földrengés stb. - károsítják (elemi kár).

A legtöbb eltérés az egyes biztosítók feltételei között a lopáskár definíciója körében tapasztalható. Egyben ez az a kérdés, amely tekintetében a legtöbb jogvita alakul ki a biztosítók és ügyfeleik között. Általánosnak tekinthető, hogy biztosítási eseménynek csak akkor minősül a lopás, illetve a jármű önkényes elvétele , ha a gépkocsit megfelelően lezárták. A megfelelő lezártság fogalmát azonban a biztosítók nem egységesen határozzák meg. Egyes biztosítók megelégszenek azzal, ha az összes zár be van zárva, mások - különösen értékesebb gépkocsiknál - további biztonsági berendezéseket - riasztó, mechanikus védelem stb. - írnak elő.

Egyes biztosítók fedezetet nyújtanak a gépjármű elrablására is. Ez esetben nyilvánvalóan értelmetlen lenne megkívánni az autó megfelelő lezártságát, hiszen a tipikus elkövetési mód ilyenkor éppen az, hogy a nyitott autója közelében tartózkodó tulajdonos ellen erőszakot alkalmaznak, és így szerzik meg tőle a gépkocsiját.

Fizet a biztosító akkor is, ha a teljes gépjárművet nem, hanem csupán annak tartozékait (részlopás) vagy az abban tartott személyi használatú vagyontárgyakat (poggyászlopás) lopják vagy rabolják el.

A biztosító szolgáltatása

A kárrendezés alapvetően különbözik totálkár, illetve részkár esetén.

Totálkárról akkor beszélünk, ha a gépkocsit ellopják, az megsemmisül, illetve olyan mértékben megrongálódik, hogy az gazdaságosan nem javítható, vagy helyreállítása műszakilag nem indokolt. A legtöbb biztosító a gépjármi aktuális forgalmi értékéhez viszonyítva meghatározza azt a határt, amíg az gazdaságosan javítható, efölött pedig totálkárként kezeli és rendezi az ügyet (Pl. ha a jármű értéke 1 millió Ft, a gazdaságos helyreállítás határa - az ún. totálkár limit - pedig 70%, akkor a biztosító 700 000 Ft feletti javítási költség esetén totálkárnak tekinti az eseményt). Ha a jármű totálkáros, akkor a biztosító annak káridőponti forgalmi értékét téríti meg. Ez az érték nem minden esetben egyezik meg a piaci értékkel, mivel a legtöbb esetben az EUROTAX magyarországi használtautó katalógusának áraiból indulnak ki, ezek pedig általában alacsonyabbak a piaci árnál. Ráadásul a biztosító még az önrészesedést, és az éves díjból még meg nem fizetett hátralékot is levonja . Ugyancsak levonja a biztosító az ún. maradványértéket, vagyis annak a roncsnak az értékét, amely a káresemény után megmaradt. Az ügyfelek számára ezt a kárrendezési módot a biztosítási feltételek - amelyeket az ügyfél a szerződés aláírásával a maga számára kötelezőnek ismert el - is tartalmazzák, sőt azt részben törvényi szabályozás is alátámasztja, így egy esetleges jogvita esetén a bíróság is abból indul ki.

Némi vigaszt jelent - főként a fiatalabb évjáratú autók tulajdonosainak -, hogy bizonyos feltételek esetén a biztosító az első forgalomba helyezést követő meghatározott ideig - általában 1/2-1 évig - totálkár esetén a gépkocsi kárkori új értékét fizeti meg.

A javítással helyreállítható károknál a biztosító egyrészt a javítási költséget, másrészt egyes járulékos költségeket (pl. szállítás, tárolás stb.) térít meg. Probléma akkor adódik, ha a javítás elvégzése után a járműben értékemelkedés áll elő. Ezt az értékemelkedést ugyanis a biztosító jogosult a javítási költségből levonni. (Ezt nevezi a szakzsargon "avultatásnak.) A jelenlegi technikai színvonal mellett a jármű 6 éves kora jelenti azt a "lélektani" határt, amely fölött az avultatás indokolt, ennél fiatalabb autóknál a sérülés még szakszerű javítás mellett is inkább értékcsökkenést eredményez. (Az értékcsökkenést egyébiránt a biztosító a CASCO biztosítás alapján nem téríti meg.) Egyes feltételek kifejezetten tartalmazzák is azt a kikötést, hogy a jármű hatéves koráig csak bizonyos alkatrészek (pl. kerékabroncsok, akkumulátor, motor, váltó stb.) helyreállítási és pótlási költségeiből von le értékemelkedés címén.

A kockázatviselés kezdete

A szerződés létrejöttét és hatálybalépését a legtöbb CASCO feltétel a Polgári Törvénykönyvvel megegyezően szabályozza. Ennek lényege, hogy a szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, és az első díj megfizetésével lép hatályba . Ugyanakkor létezik a biztosítási szerződés létrejöttének egy speciális - és a gyakorlatban a legtöbbször előforduló - formája, nevezetesen, ha a biztosított ajánlatára a biztosító 15 napig nem válaszol, akkor a szerződés az ajánlat átvételének napjára visszamenő hatállyal létrejön . Ez azt jelenti, hogy az ügyfél 15 napig bizonytalanságban van afelől, hogy ajánlatát visszautasítják-e, illetőleg ha e 15 nap alatt történik káresemény, úgy azt kifizetik-e. Szerencsére a bírói gyakorlat egységes abban, hogy amennyiben a biztosító a fenti 15 napon belül, de már a bekövetkezett biztosítási eseményről történt tudomásszerzése után utasítja el az ügyfél ajánlatát, és az elutasítást nem tudja megfelelően megindokolni, úgy a bekövetkezett kárt ki kell fizetnie.

Mindenesetre, ha egy mód van rá - márpedig erre a kereskedőknél, illetve a hitelre vásárolt gépkocsiknál a lehetőség adott - akkor a szerződésben kifejezetten meg kell állapodni a biztosítóval a kockázatviselés kezdő időpontjában, kiküszöbölendő a fenti problémát.

Kizárások

Valamennyi CASCO feltétel tartalmaz egy hosszabb-rövidebb listát azokról az eseményekről, amelyekkel kapcsolatban a biztosító nem fizet kártérítést.

Így például kizárt a fedezetből, ha

  • autóversenyen, vagy arra való felkészülés során keletkezett kár,
  • nem baleseti jelleggel bekövetkezett sérülés (pl. műszaki hiba, anyagfáradás, hűtővíz megfagyás stb.), azzal, hogy amennyiben ezek következtében valamilyen biztosítási eseménynek minősülő kár következik be, úgy azt a biztosító megtéríti. (Pl. önmagában a fék meghibásodása nem biztosítási esemény, de ha a fékhiba miatt a járművel balesetet szenvednek, akkor az így keletkezett károkat a biztosító megtéríti.)
  • háborús eseményekkel, terrorizmussal, felkeléssel, tüntetéssel vagy más zavargással összefüggésben,
  • államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezései során bekövetkezett károkat,
  • ionizáló vagy radioaktív sugárzás miatt keletkező sérüléseket.

Mentesülés

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

  • a biztosított,
  • a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója,
  • a gépjármű üzemeltetésében közreműködő alkalmazottja,
  • illetve megbízottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta,
  • illetőleg ugyanezen személyek a kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségüket szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegték.

Vitathatatlanul ilyen magatartásnak minősül, ha a járművet ittas állapotban vezetik, illetve a vezetést tudatosan ittas személynek engedik át. Ugyancsak súlyos gondatlanság, ha a járművet szakszerűtlenül üzemeltetik, illetőleg az a káresemény időpontjában bizonyíthatóan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt, illetve a rá vonatkozó hatósági előírásokat megszegték. Ugyancsak kevéssé vitatható az az eset, amikor a jármű átmenetileg "védtelenné" válik (pl. a szélvédője betört, a kulcs elveszett, a gépkocsi valamilyen esemény miatt nem zárható) és a biztosított nem gondoskodik a megfelelő zárt helyen való tárolásáról. (Természetesen ez a körülmény csak a lopáskár megtérítése alól mentesíti a biztosítót.)

Ugyanakkor meglehetősen megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon mentesüléshez vezethet-e az a tény, hogy a biztosított a forgalmi engedélyt és/vagy a jármű pótkulcsát az autóban hagyta. Az egyik oldal érvei szerint ez a körülmény a gépkocsi felnyitásában, és abban, hogy a tolvaj bejusson annak utasterébe semmiféle szerepet nem játszik. A másik oldal szerint ugyanakkor a jármű elvitelét igen is elősegíti a pótkulcs, sőt a modern mikrochippel működő indításgátló esetében ez kifejezetten szükséges is ahhoz, a forgalmi pedig a jármú elviteléhez ugyan nem nyújt segítséget, viszont az értékesítéshez igen. Ezáltal azt az esélyt csökkenti minimálisra, hogy az eltulajdonított autó utóbb visszakerüljön tulajdonosához. A bíróságokon sem alakult ki egységes gyakorlat etekintetben: a biztosító 100%-os fizetési kötelezettségének kimondásától az 50-50%-os kármegosztáson keresztül a teljes mentesülés elfogadásáig igen széles skálán mozognak az ítéletek.

Forrás: Magyarország.hu

CASCO biztosítás kalkulátor »