Baleseti statisztikák alakulása

Két olyan biztonságstatisztikai adat is napvilágot az elmúlt hetekben, amely nagyban segít megítélni mind a hazai közlekedési viszonyokat, mind a világ közlekedésbiztonságának változását. Az egyik az Európai Közlekedési Tanács (EKT) tízéves jelentése, a másik pedig egy hazai balesetek eredetével és okával foglakozó számtanulmány a vezess.hu portál jóvoltából. Lássuk, mit lehet kiolvasni ezek számaiból!

Hazai körkép: lassú javulás

A vezess.hu majd minden szempontból javuló közlekedésbiztonsági statisztikákkal szolgál, aminek illik örülnünk, főleg hogy sok vezető szerint évek óta egyáltalán nem javult helyzet, annak ellenére, hogy a számok minden évben mást mondanak. Idén január 1. és szeptember 30. között 3,39 százalékkal csökkent a közlekedési balesetek száma hazánkban, de ami ennél is fontosabb: a balesetek egyre inkább sikerül átterelni a kisebb sérülésekkel és károkkal járó kategóriába. Ugyanis míg a könnyű baleset száma mindössze 0,14 százalékkal csökkent, addig súlyos esetekből 7,64 százalékkal, halálos balesetekből pedig 18,67 százalékkal történt kevesebb. Így mindössze 11 818 közlekedési baleset történ itthon ezen időszakban, és ezekből 392 balesetben 434 fő vesztette életét.

A balesetek legfőbb oka a gyorshajtás volt (az esetek mintegy 26 százalékáért felelt ez a szabálysértés), amit az elsőbbségi jog megsértése (24 %), majd a kanyarodási szabályok megszegése (16%) követett. Üdvözülendő, hogy idén az ittas vezetés több mint 20 százalékos csökkenés után mindössze 4. helyet érte el (10%). A vétkes 59 százalékban a gépkocsivezető volt, ami arányszámukat tekintve még így is pozitív összeg - vagyis többször voltak szenvedő felei, mint okozói egy balesetnek. A teherautók vezetőinél ugyanez az arány 9 százalék, a legrosszabb vezetőknek pedig idén is a bringások és a motorosok bizonyultak (12-12 %). Az autóbuszvezetők viszont továbbra is profik 1 százalékos részarányukkal.

Kép a nagyvilágból

Az EKT adatai globális szinten is erős javulást tükröznek: a súlyos és halálos balesetek az Európai Unió határain belül 11 százalékkal csökkentek 2009 és 2010 közt, és az azt megelőző évben is hasonló volt az arány (Magyarországon mindkét évben egy százalékkal kevesebb). A vizsgált tíz éves periódusban 43 százalék volt a csökkenés, ami évről évre gyorsuló balesetcsökkenést jelent (igaz, a könnyebb balesetek közel sem csökkentek ilyen gyorsan, így valószínűleg ugyanaz igaz, mint a fenti jelentés alapján itthon: egy-egy balesetet immáron sokkal könnyebben megúszunk). Az EKT által célként kitűzött 50%-os határt csupán 8 ország tudta átlépni - Lettország lett az első 61 százalékkal -, hazánk 40 %-os mutatóval kicsivel az átlag alatt szerepelt.

A számadatokból az is kitükröződik, hogy majd 100 000 ember életét sikerült tíz év alatt „megmenteni”, és 176 milliárd eurónyi kárt sikerült megelőzni. Ebből arra is következtethetnénk, hogy számos biztosítás, de leginkább a CASCO és a kötelező gépjármű biztosításnak is csökkennie kellene az adatok hatására – ha a fenti számokat vesszük, akkor alapvetően 40% mínusz infláció mértékkel. Ám az ilyen jelentésekből mégse lehet efféle tendenciára, sőt még csak hasonló nyomásra sem számítani. Ugyanis a biztosítási árak - főleg az interneten alapuló, ár-összehasonlítás miatt kialakuló árverseny okán – az elmúlt tíz évben ennél jóval nagyobb mértékben csökkentek.