Gépkocsi-károk és szervízdíjak

Az Európai Unió tavaly átvizsgálta az autósok, a szervizek és a márkakereskedők szentháromságának viszonyait, és az így leképezett helyzet nagy részét az akkori törvények indoklásában publikálta is.

Ezen rengeteg információ közt egy olyan rettentően érdekes tény is megbújik, hogy egy átlagos autós a gépkocsijára költött összes költségének 40 százalékát teszik ki a karbantartási és javítási díjak. Ha belekalkuláljuk, hogy a benzinfogyasztás is benne van ebben az összegben, hatalmasnak tűnhet a ráfordított költség mértéke. Igaz, a magyar autósok átlagosan nem fordítanak túl nagy költséget a karbantartásra és felmérés európai uniós áltagot tükröz, de ezt belekalkulálva is meglehetősen nagy összeg jöhet ki - vagyis igen sokat költünk kocsinkra, ha baja esik.

A javítási összegekbe igen nagy súllyal esnek latba a beszerzendő alkatrészek árai. Mivel a gyártók érdeke az, hogy tőlük vásároljanak alkatrészeket, így erőteljes nyomást gyakorolnak a szervizekre, és az autósokra is azáltal, hogy bármilyen alternatív alkatrész beszerelése esetén úszik a garancia. Az EU tavalyi törvénye épp ezen próbált változtatni : megkönnyítette az alternatív alkatrészek beszerzését a szervizek számára, a gyártók orrára pedig kicsit rákoppintott, hogy ne vegyék olyan szigorúan a „bütyköléseket”. Eme lépések elméletileg a szervizszolgáltatások olcsósításával járnának, de az új módi csak lassan kezd begyűrűzni a magyar honba.

Mennyi az annyi?

Bár az egyes káresemények költsége nyilvánvalóan gyökeresen függ a gépkocsi típusától és a rászerelt extrák mértékétől, de néhány kiindulóponttal például tudunk szolgálni. Az autó ára karambolnál abszolút nincs összhangban a javítás költségeivel, amire egy amerikai kísérlet remekül rávilágított. Kis sebességű ütközéseket hajtottak végre, amelynek során egy Volkswagen Golf javítási költsége 1,6 millió forint volt. Ugyanennél a tesztnél egy drágább Ford Focusban mindössze 500 ezer forintnyi kár keletkezett, míg a jóval olcsóbb Hyundai Elantra javítása csupán 120.000 forinttal lett kevesebb.

A tesztet végzők következtetése szerint nagyon sokat számít, hogy egy autó mennyire „kemény”, vagyis mekkora ütközést bír ki komolyabb kár nélkül. Az sem mindegy, hogy vagyonokat érő technikai berendezések hol helyezkednek el. Könnyen az egekig vihetik a javítási költséget az olyan könnyen törő extrák is, mint a ledes lámpa, vagy a kanyart követő fényszóró. A kísérlet szerint egyetlen ilyen eszköz törése annyiba kerül, mint a kocsira kötött 3 évnyi CASCO biztosítás.

A másik kiindulási pontunk a gépkocsik szervízdíjára vonatkozóan a különböző szolgáltatások óradíja lehet. Egy átlagos autójavító nem nagyon megy 4000 forintos óradíj alá, és még csak normál esetről beszélünk. A lakatos és karosszériamunka óradíja valahol 5600 forintnál kezdődik, a fényezési óradíj 6000 forintnál, a horpadásjavítás pedig a 15000 forintot is elérheti. A szerelő nem fog túl szépen nézni ránk (de elvégzi a dolgát), míg mi sokat spórolhatunk azzal, ha internetről rendeljük meg utángyártott változatban azt az alkatrészt, ami tönkrement, majd odaadjuk a szerelőnek, hogy szerelje be.