Hogyan védjük meg a gyereket a „rossz emberektől”?

Szülőként mindenkit megvisel, ha eltűnt, elrabolt gyermekekről hall, és elkerülhetetlenné válnak azok a beszélgetések, amelyekkel felhívhatjuk a csemeték figyelmét arra, hogy nem minden felnőtt jó, kedves és megbízható. Nem cél, hogy mindenki iránt bizalmatlanná tegyük a gyermeket, azonban érdemes felkészítenünk az ilyen esetekre, hogy nehogy ő is veszélybe kerüljön.

Hogyan védjük meg a gyereket a „rossz emberektől”?

1. Először is tudassuk vele, hogy a rossz szándékú embereket sokszor nehéz felismerni: nem mindig rosszul öltözöttek, hajléktalanok vagy ittasak, sőt: általában kifejezetten jól szituáltak és megnyerő modorúak.

2. Egy jól megtermett férfival szemben egy kistermetű gyermeknek nincs esélye akkor sem, ha évek óta karatézni jár. Tudassuk vele, hogy nem gyengeség, ha ilyenkor elszalad; sőt, ez a legjobb megoldás; hősködésre semmi szükség.

3. Fontos, hogy legyen egy forgatókönyvünk arra esetre, ha a gyermek elveszne, például egy fesztiválon vagy egy plázában. Tanítsuk meg arra, hogy ezekben az esetekben keressen egy egyenruhást – rendőrt, biztonsági őrt vagy közterület-felügyelőt –, és tőle kérjen segítséget, vagy mondassa be a színpadnál, hogy a szüleit keresi. A már beszélni tudó gyermeknek meg kell tudnia mondani a saját és a szülei teljes nevét és pontos lakcímét.

4. Tanítsuk meg a gyermeknek, hogy nem szabad idegen autóba beszállnia, vagy idegen lakásba belépnie akkor sem, ha az illetőt állítólag „anya küldte érte”.

5. Találjunk ki egy jelszót a gyermekkel, amelyet csak mi ketten ismerünk. Ha az idegen, akit „anya küldött”, nem ismeri a jelszót, máris gyanússá válik a gyermek számára, és nem megy el vele.

6. A rossz szándékú felnőttek gyakran szólítják a gyermeket a nevén, hogy a bizalmába férkőzhessenek – ezért semmiképp se írjuk ki azt jól látható helyre, például a gyerek iskolatáskájára.

7. Tanítsuk meg a gyermeknek, hogy ha bajba kerül, kiabáljon, dobjon el mindent, és szaladjon el. Értessük meg vele, hogy bár egyébként nem illik zajongani, rohangálni, és vigyázni kell a dolgokra, ha veszélyben van, ezek a szabályok nem érvényesek.

8. A gyermek lehetőleg ne egyedül jöjjön haza az iskolából, akkor se, ha már elég nagy ehhez: az egymáshoz közel lakó osztálytársak maradjanak együtt.

9. Ha hallunk egy gyermekrablási esetről a tévében, beszéljük meg a gyerekkel, és ennek kapcsán ismételjük át vele a fentieket, hogy ha ne adj’ isten ő is ilyen helyzetbe kerülne, tudja, mit kell tennie.