A biztosítási törvény módosítása

A magyar törvényhozás kissé megkésve bár, de módosította a biztosítási törvényt, hogy az megfeleljen a 2009-ben elfogadott szakirányú Európai Uniós normáknak és irányelveknek.

Valamint ha már úgy is módosítani kellett a szabályozáson, kiegészítette ezeket olyanokkal, amikkel eddig adósak voltak a jogalkotók. A szabályozás egyik része, hogy a törvényhozók megfogadták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) azon javaslatát, hogy akadályozzák meg az multi level marketing alapokon működő életbiztosítási ügynököket „képző” cégek működését, mivel az általuk űzött gyakorlat előbb utóbb tömeges fizetésképtelenségi lavinát fog elindítani (ennek okait korábban részletesen kifejtettük [belső link]). Ezt azzal is megfejelték, hogy a biztosítási ügynököknek a jövőben komolyabb képzési elő-követelményeket, valamint részletes tájékoztatási kötelezettséget írnának elő.

Ezentúl listáznák azokat, akik akár ügynökként, cégként akár biztosítottként csalást, vagy egyéb biztosítással összefüggő bűncselekményt követtek el. A bizonyíthatóan sötét múlttal rendelkező ügynökök és az ilyenek érdekeltségében álló cégek három évig nem fognak kapni engedélyt újra hasonló tevékenység végzésére. A csaló ügyfelek adatait pedig a biztosítók legálisan megoszthatják majd egymást közt - hogy tudják, kire kell különösképpen odafigyelni. Így egy BAR listához hasonló, biztosítási feketelista is összejöhet. Mivel eddig az „ingatlanért életjáradékot” program nem volt szabályozva - és ezt az ezzel foglalkozók is hiányolták - ezért ezeket most besorolták a biztosítási tevékenységek közé. Ez, az igen komoly háttérkövetelmények miatt olyan mintha „puskával lőnének a verébre” - legalábbis Kézdy Gábor, a jogi szabályozást korábban sürgető Hild József Örökjáradék Zrt. vezérigazgatója szerint.

Várhatóan 2015-től pedig a biztosítótársaságok szervezetét is biztonságosabbá alakítják majd - ám ezt az ügyfelek aligha fogják megérezni. Azonban egy másik, a betett pénzek biztonságát szavatoló intézkedést már igen, vagyis hogy a befektetéssel kombinált életbiztosításoknál a mögöttes befektetési alapok forgalmazását szükség esetén (ha eladhatatlanná válna) fel kellene függeszteni, maximum két év hosszára. Ha újra lehet majd indítani, akkor a befektetők a kereskedés újraindulása utáni első piaci árfolyamon vehetnék ki a pénzüket, ha pedig nem, akkor pedig a felfüggesztést megelőző utolsó árfolyamon számolnak el velük. A befagyasztás ellenére a szerződéskockázati életbiztosítás része továbbra is élne, és káresemény során térítene.