Alacsony az ön- és családgondoskodási hajlandóság itthon

A PBA friss felmérése szerint a hazai lakosság nagy többségének nincs kockázati életbiztosítása, vagyis ha váratlanul történne egy a családfőt érintő baleset, vagy akár rosszabb kimenetelű esemény, akkor a család nem csak érzelmileg és lelkileg, hanem anyagilag is csak nehezen tudna kikecmeregni a helyzetből.

Pontosan a lakosság 64 százaléka ilyen életbiztosítás nélkül van, 28 százaléka rendelkezik egy, további nyolc százalék pedig legalább két kockázati életbiztosítás szerződéssel. Ennek a szomorú statisztikai adatnak három fő oka van: gazdaság, információhiány, és alacsony gondoskodási hajlam. Utóbbi jól kivehető abból, hogy bár a fiatalok több mint 70 százaléka szerint nekik már nem lesz nyugdíjuk, mire elérik azt a kort, de a nyugdíj elő takarékosságot csak kevesen kezdik el - vagyis nem tervezik meg anyagi jövőjüket.

Ebben benne van a második indok: a hazai gazdasági helyzet több okból se kedvez a megtakarításoknak, vagy a hosszú távú gondolkodásnak. Az Európában adósságspirállá változott gazdasági válság miatt az egész kontinensen a recesszió az úr, amihez a hazai unortodox gazdaságpolitika is hozzáteszi a magáét. A kormány nyugdíjügyben hozott intézkedései, valamint a rapid jogalkotási folyamata - kombinálva a bank és biztosítóellenes retorikájával - pedig a hosszú távú terveket ássa alá. Ám sajnálatos módon ebben benne van a hazai polgárokra jellemző Pató Pál uras mentalitás is éppúgy, mint a szolgáltatók felé tanúsított bizalmatlanság: a felmérésben részt vevők fele „bizalmatlanságot érzett az egy évnél hosszabb idejű elköteleződéssel szemben”.

Az információ és tudáshiány is krónikus szinteket üt meg: az életbiztosításokkal rendelkezők 70 százaléka nem tudja mire jó a birtokában lévő kötvény, és a lakosság78 képtelen elmagyarázni egy 25 éves lejáratú, kockázati életbiztosítás lényegét. De közel 60 százalékuk még különbséget sem tud tenni a kockázati és a befektetéssel kombinált életbiztosítások között. A lakosság több mint 70 százaléka maximum havi 5 ezer forintot tudna szánni egy kockázati életbiztosításra, további jelentős részük pedig a 15 ezres határt húzta meg. De a kockázati életbiztosításoknak az idén életbe lépett, uniós gender-direktíva sem tett jót, amely az egész unióban megemelte nők kockázati életbiztosítási díjait - egyes helyeken akár 80 százalékkal.