Amire az életbiztosítási piacnak fel kell készülnie

A 2013-as Biztosítási konferencián sok érdekességről szó esett - köztük arról is, hogy a biztosítási piac folyamatosan csökkenti az IT szektorra költött kiadásait. Ennek idei mértéke a 10-20 százalékot is elérheti, amely hosszú távon a karbantartási és amortizálódási költségeket is visszafogja.

A legnagyobb érdekesség nem ez, hanem az indoklás: mivel az IT szektor folyamatosan fejlődik, amivel lépést kell tartani, ezért nem tűnik túl ésszerűnek pont innen visszatartania pénzt. Azonban szinte mindenhol komoly vágások vannak, részben a piac igencsak siralmasnak mondható hazai helyzete, részben az új adók kihelyezése miatt. Részben pedig azért, mert a biztosítóknak fel kell készülniük az új szabályozásokra.

A FACTA nevű, viszonylag új szabályozás hamarosan hozzánk is elér, amely előírja többek közt az életbiztosítási vagyonok (legfőképp a befektetéssel egybekötött, úgynevezett unit-linked életbiztosítások befektetési portfólióinak) mozgásának pontosabb, elérhetőbb dokumentációját. Szintén jórészt az életbiztosítási piacnak ad jelentős adminisztrációs terhet a 2016-körülre jósolt Szolvencia II., amely az egész EU-ra vonatkozik, és amely még jelentős tőketartalék-növekedést is előír egyes biztosításoknál. De ilyen volt a gender-direktívára való uniós átállás is. Ráadásul itthon mindezt megfejelték egy egységes biztosítási adóval, és egy új Polgári Törvénykönyvvel, amely szintén jelentős dokumentálási átalakulásokat hozott magával (igaz, utóbbi nem biztosítói sajátosság, szinte az egész üzleti életre kiterjedt).

Ezek a dokumentációk azonban nem kevés energiát, időt, anyagot, és így pénzt vesznek el a biztosítási szektortól, amit növekvő bevételek hiányában máshonnan kell elvenniük - ezért csökken az IT szektorra fordított összeg. Ugyanakkor a biztosítók nem állhatnak le az innovációval, elvégre a magyar piac még korántsem olyan fejlett, mint a nyugati, és számos termék, kiegészítés és ötlet vár még átvételre. A gépjármű biztosítási piacon például a nyugaton már hódító telematikai rendszerek bevezetése várat még magára, az életbiztosítási piacon pedig a különböző, komplex biztosítások és befektetési opciók csomagjai. Igaz, ehhez az is szükséges lenne, hogy a lakosság az egyszerűbb életbiztosítási csomagokat megértse - ám felmérések szerint, erre a lakosság több mint 70 százaléka most sem képes. A hiba természetesen nem az intelligencia, hanem a tájékozottság, és a tájékoztatás hiányában van.