Életbiztosítás: módosulnak a törvények

A kormány honlapján olyan törvénymódosítási tervezet dokumentuma látott napvilágot, amely ismét átalakíthatná a biztosítási piac egy részét- igaz ezúttal az eddig nem oly sokat módosított életbiztosítási piacra koncentrálva.

A KGFB törvény kis mértékű módosításán túl a javaslat lényege az volt, hogy a PSZÁF azon javaslatát törvénybe foglalják, amely az életbiztosítások MLM-szerű értékesítésének tilalmára vonatkozik. A Felügyelet szerint ugyanis ha valakit úgy vesznek rá egy unit-linked életbiztosítás megkötésére, hogy annak a kezdőrészleteit majd abból a munkából szedi össze, amit a biztosítási cégnek dolgozik mint értékesítő, az az üzleti modell eleve kudarcra van ítélve. Hiszen a részletek fizetéséhet legalább havi egy biztosítást el kell adnia - de akinek eladott az is belép a piacra, és ő is keres „befűzhető” embereket. Így a végén több lesz az árus, mint a potenciális vevő, ekképp tömegesen vállnak majd visszafizethetetlenné a biztosítások - már ha valaki erre a tevékenységre alapozta a részletek fizetését.

A Multi Level Marketing életbiztosítási piacon való betiltása ugyan továbbra sincs törvénybe foglalva, az ugyanakkor a tervezetben van, hogy senki sem válthatja ki a saját biztosítási díjait azzal, hogy biztosítási tevékenységbe kezd - amely valószínűleg az oda-vissza fizetés bürokratikus, és adóktól terhelt világában eléri majd a célját. De szerepel még a törvényben az is, hogy a biztosítóknak a saját informatikai rendszerük biztonsági kockázatelemzését legalább kétévente felül kell vizsgálniuk - ami a világszerte megnövekedett cégek elleni kibertámadások elleni jobb védelmi felkészültséget hivatott elérni. További életbiztosításokban való változás, hogy az ezzel foglakozó biztosítóknak immáron nem kell vezető orvost alkalmazniuk - igaz a vezető aktuárius (matematikus), vezető jogtanácsos, továbbá számviteli- és belső ellenőrzési vezető foglalkoztatottsága továbbra is szükséges. A vezető orvos feladata volt, hogy elbírálja a kockázati életbiztosításokat kötő ügyfelek egészségi állapotát, ám az indoklás szerint az elbírálás és az egészségügyi kimutatások technológiai fejlődése végett ezt a funkciót kötelezően előírni immáron szükségtelen. A törvénymódosítási javaslat elfogadása - az eddigi gyakorlat alapján - szinte biztos, ugyanakkor a szövegben az utolsó pillanatban is megjelenhetnek módosítások.