Életbiztosítási szótár: befektetési alap és eszközalap

Egy friss kutatás ismét megerősítette, hogy a lakosság kifejezetten tájékozatlan életbiztosítási témában.

A hazaiak majd 80 százaléka képtelen elmagyarázni egy 25 éves lejáratú kockázat életbiztosítás működését, az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak pedig mintegy 70 százaléka nem ismeri pontosan a birtokában lévő pénzügyi szolgáltatás működését. Ezért is szeretnénk két, a unit-linked, vagyis a befektetési életbiztosításokkal kapocsaltos fogalmat tisztázni: az eszközalapot, és a betétalapot. Mindkettő egy hosszú távú megtakarítási formát takar, amely az adott piac alakulása szerint fial pénz, vagy éppen visz el. A nagy különbség köztük, hogy a befektetési alap egy önálló jogi személy, tehát ha az alapkezelő tönkremegy, nem szenved kárt. Az Eszközalap azonban „elhelyezett ügyfélvagyon”, ekképp a biztosító vagyonának része, tehát ha tönkremegy a biztosító, akkor ez is elveszhet.

Új szabályozás

Ezen fogalmak tisztázása különösen azért aktuális most, mert az új biztosítási törvény szerint (pontosabban még csak egy tervezett törvénymódosítás alapján, de az eddigi gyakorlat szerint hamarosan törvény válik belőle) befagyaszthatnák a befektetési életbiztosítás (unit-linked) keretében kínált eszközalapokat, bizonyos, különösen problémás időszakokban. Az elképzelés nem új, hiszen a válság során ideiglenesen történt már ilyen, azonban szakértői kommentek alapján ezúttal leginkább a biztosítók járnának ezzel jól, és a befektetők rosszul. Ennek oka, hogy így a biztosítónak lenne ideje értékesíteni az alapot, a befektetők pedig nem menekülhetnének ki belőle pánikszerűen. Az eszközalapot legfeljebb két évre lehetne befagyasztani, amit minden egyes hónapban újra és újra közölni kellene a benne pénzt fialtatókkal.

A megtakarításokat érintő hazai viszonyok amúgy is kezdenek átrendeződni, hála az évi 5 százalék alá eső betéti kamatoknak. Leginkább a befektetési alapokban tárolt összegek indultak növekedésnek: 2013 első negyedévében 293 milliárddal nőtt az állományuk, és ennek köszönhetően váltott enyhe növekedésbe az életbiztosítási piac az idei első negyedévben - a tavalyi masszív zuhanás után. A befektetési jegyek a pénzügyileg tájékozott lakosság mintegy harmadának szimpatikusak, de a külföldi értékpapírok is egyre kedveltebbek lettek. A lakástakarékok, a tőzsdei határidős ügyletek, az arany, az életbiztosítások, és az önkéntes nyugdíjpénztárak csupán kisebb érdeklődést váltottak ki.