Életbiztosítások és a válság

A Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) készített egy jelentést a pénzügy válság múltbéli és jelenlegi hatásairól - természetesen a biztosítási piacra vetítve.

A jelentés megállapítja, hogy míg a nem-életbiztosítási piacot érte annyira erősen a válság szele, és az képes volt rá viszonylag kiegyensúlyozottan reagálni, addig a pénzügyi szolgáltatókról - és így az életbiztosításokról se - ugyanez nem mondható el. Itt a legnagyobb probléma, hogy a reálgazdasági és a pénzügyi ciklus elszakadt egymástól. Tehát a piacok sokkal inkább reagálnak a befektetők hozzáállására, mint a jelentősebb reálgazdasági változásokra - igaz egyes kormányintézkedések legalább olyan szeszélyesek, mint a befektetők érzelmi világa. Ez nagyon jól meglátszik az életbiztosítások tavaly év végi, és idei első negyedévi gyorsjelentésének végeredményéből.

Életbiztosítási piac

Az életbiztosítási piac tavaly története egyik legnagyobb zuhanását élte túl: bevételei 9 százalékot zuhantak, és az unit-linked, vagyis befektetéssel egybekötött életbiztosítások jelentős részét felmondták (itt a zuhanás 12 százalék fölött volt). Az idei első negyedévben pedig jelentős, mintegy 6 százalékos növekedést produkáltak a bevételek - igaz eben az is közrejátszott, hogy az összehasonlított időszaka a tavalyi év első negyedéve, amikor is végtörlesztési hajrá miatt jelentősen visszaestek a bevételek, és a kötvény felmondás is gyakori volt. Azonban a növekedés most leginkább a banki alapkamat csökkentése végett ugrott meg, ugyanis az állampolgárok az eddigi befektetéseiket gőzerővel csoportosítják át olyan helyekre, aminek nincs köze a banki alapkamathoz - jellemzően prémium államkötényekbe és különböző befektetési alapokba, amik egyik csatornája az életbiztosítások.

A hagyományos életbiztosítások visszaszorulása 2005- óta tart, ami 2012-ben némileg pénzügyileg (be- és kifizetés mérleg) felgyorsult, ám szerződésszám valamelyest nőtt. A befektetési egységekhez kötött (UL) életbiztosításoknál kissé felemás a helyzet. A bennük foglalt pénz annak ellenére nőtt tavaly, hogy a bevétel és a szerződésszám drámaian (az előbbi 10 százalékot meghaladó módon esett), ami rendkívüli jövedelmezőségükhöz vezet vissza - igaz ez volt már fordítva is. Az idei rekordnagyságú növekedésük (27 milliárdos szufficit) viszont az egyszeri befizetésekhez köthető, a tartós befizetések összege még némelyest csökkent is.