Életbiztosítások helyzete az EU-ban és itthon

Az életbiztosítások helyzete a válság ellenére valamelyes javult az Európai unióban- legalábbis erről számol be az Európai Központi Bank (EKB) friss jelentése. E szerint az EU biztosítóinak és nyugdíjalapjainak pénzügyi eszközei (összesített értékben) 7843 milliárd euróra növekedtek, ami 2,7 százalékos változást takar az év első negyedévében.

E mellet a biztonságtechnikai tartalékok is 1,2 százalékkal növekedtek, egészen 6536 milliárd euróra - igaz, e mögött a szinte végtelenségig elhúzódó Szolvencia II.-re való felkészülés is állhat, amely főleg a tőke- és kamatgaranciával rendelkező unit-linked életbiztosítások után fog előírni az eddiginél jóval nagyobb biztonsági tartalékot. A pozitív tendencia az EKB jelentése szerint annak köszönhető, hogy a háztartások által kötött életbiztosítások hozamai után 44 milliárd euróval növekedett a tartalék. A pénzügyi eszközök nem egyenlően oszlanak meg az életbiztosítások és a nyugdíjalapok közt: az előbbi a teljes eszközállomány 78, míg utóbbi csupán 22 százalékát birtokolja (nem véletlen, hogy tavalyi adatok szerint a biztosítók voltak az egész öreg kontinens legnagyobb befektetői: az összes befektetés 42 százalékát ők birtokolták).

Hazai helyzet

Alapvetően itthon is hasonlóan alakult a helyzet életbiztosítási szempontból: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján az év első hónapjában 3717,3 milliárd forint volt a biztosítók és a nyugdíjalapok összesített pénzügyi eszközállománya, ami 2,73 százalékos javulás a 2012-es év végéhez képest. Azonban a nettó pénzügyi vagyon így is mínuszban volt, méghozzá 24 milliárdos mértékben, ami ugyanakkor komoly javulás a tavaly év végi mínusz 33,6 milliárdhoz képest- tehát a magyar piac alapvetően „alulbiztosított”, szemben az európai átlaggal. Ugyanis ehhez képest az Eurózónában összességben plusz 408 milliárd euró volt, amely hatalmas ugrás a három hónappal azelőtti plusz 309 milliárdhoz képest. A magyar biztosítási piac díjbevételi mutatója az első negyedévben növekedést mutatott - igaz, csupán 1,3 százalékosat, amely negyedév alatt így is 4,3 százalékos változás, hiszen 2012 végén ugyanez az érték még - 3 százalékon állt. A növekedés legfőbb oka az életbiztosítási piac bevételeinek 6 százalékos növekedése, amely merő ellentétben van a tavalyi 9 éves visszaeséshez képest. Azonban ez a számadat önmagában merőben csalóka.

Hirtelen átcsoportosítás

A hazai életbiztosítási piac megugró bevételeinek az egyetlen oka az egyszeri befizetések drámai mértékű megnövekedése. E mögött pedig a megváltozott kamatkörnyezet, pontosabban a folyamatosan meg- meg vágott jegybanki alapkamat áll. Ennek hatására ugyanis folyamatosan csökkenek a banki kamatok, amiket még a duplájára növelt tranzakciós adó, és a kamatadóhoz csapódó, augusztustól életbe lépő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhel. Így a befektetők és a megtakarítók egyre inkább veszik ki a pénzüket a bankokból, és csoportosítják át a jóval nagyobb fialtatási értékkel kecsegtető unit-linked, vagyis befektetéssel egybekötött életbiztosításokba, ahol ezek a költségek kikerülhetőek. Azonban ha ezt a tényezőt nem számítjuk (pontosabban a növekmény mértékét kiszűrjük), akkor az életbiztosítási szektor bevételei 1,1 százalékkal tovább estek volna. Ezt mutatja az a tény is, hogy az életbiztosítások darabszáma 2,4 százalékkal csökkent egyetlen negyedév alatt – ekkora visszaesésre pedig egyetlen negyedév alatt 7 esztendeje nem volt példa.