Fellendülésben a magyar biztosítási piac

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) a minap tette közzé a második negyedéves, átfogó jelentését a magyar biztosítási piacról, amely kifejezetten pozitív képet fest a jövőről.

Hosszú idő óta először történt meg, hogy ha csak minimálisan is, de infláció feletti növekedést ért el a biztosítási piac díjbevétele egy negyedévben. 2013 második negyedévében ugyanis 5,2 százalékkal bővült a piac a tavalyi év hasonló időszakához képest, és az előző negyedévinél is jobban teljesített. Ezzel az eredménnyel 435,9 milliárd forintosra bővült a hazai biztosítási piac bevétele - ami még mindig elmarad a 2008-as 473,2 milliárdtól, vagyis a válság előtti csúcstól. Ugyanis a válság utáni időszak, és főleg a tartós és mély zuhanással járó 2012-es év után a 2013 első két negyedévének adatai hosszabb, folyamatos növekedésre is okot adhatnak - azonban sajnálatos módon van egy komoly, igencsak labilis tényező.

Élet, nem élet

A legtöbb bevétel az idei negyedévben is az unit linked, vagyis a befektetéssel összekötött életbiztosítások egyszeri díjbevételéből keletkezett, akárcsak három hónappal ezelőtt. Így az életbiztosítási piac immáron a teljes biztosítási piac bevételeinek az 53 százalékát adja, míg a nem életbiztosítási szegmens visszaesett 47 százalékra (2012-ben még 49-51 százalék volt az arány). A nem életbiztosítási szegmens ezúttal csak egyetlen százaléknyit esett vissza, amely hosszú idő óta a legjobb produkált eredmény - főleg ha megjegyezzük, hogy a 12 havi gördülő díjbevétel is megindult, és az előző negyedévhez képest abszolút pozitívan áll a szegmens mércéje. Az életbiztosítási piac ezzel szemben látszólag egyenesen szárnyal: a 11 százalékos növekedés azt jelenti, hogy közel 23 milliárd forinttal növekedett a piac díjbevétele 2012 azonos időszakához képest. A bővülés mögött azonban szinte kizárólag az egyszeri díjas unit-linked konstrukciók (rövid távú, likvid termékek) növekedése húzódik meg: ez a szegmens 36,1 százalékos növekedésre volt képes.

A labilitás okai

Az egyszeri díjak megugrásával az a probléma, hogy erre nem nagyon lehet hosszú távú stratégiát építeni - ugyanis a tanulságok szerint a kormányzati gazdaságpolitika szeleinek változásával amilyen gyorsan a szektorba áramlott ez a hatalmas pénzmennyiség, olyan gyorsan ki is folyhat onnan. Az egyszeri díjas konstrukciók bevételei megugrásának a legfőbb oka a banki kamatkörnyezet megváltozása. Egyrészt a jegybanki alapkamat megvágása csökkentette a bankbetétek profitálási képességeit, másrészt a tranzakciós adó megemelése, valamint a kamatadóhoz hozzátoldott egészségügyi hozzájárulás a számladíjakkal kombinálva olyan brutális költséget jelent a számla használójának, hogy rövidtávon már azzal jobban jár, ha be se rakja a pénzét a bankba. Így áramlottak át a befektetések a sokkal jobban fialó, és hosszútávon egyértelműen erősebb unit-linked életbiztosítások felé. Azonban a stabil befizetéssel járó, hosszú távú lekötések az elmúlt 3 hónapban nem igazán stabilizálódtak, az év első negyedévében pedig vissza is estek - mivel a legtöbben jellemzően hiteleik visszafizetésén fáradoznak ahelyett, hogy lenne anyagi forrásuk hosszú távú megtakarításon gondolkozni.

Summa Summarum

Az investor.hu által jegyzett, a jelentéshez kapcsolódó cikk tanulsága megjegyzi, hogy a biztos növekedéshez egyrészt áremelkedésre, másrészt az értékesített biztosítások számának megugrására lenne szükség. Azonban mindkettőhöz felpörgő gazdaságra, a foglalkoztatási helyzet javulására, és az elkölthető átlagjövedelem megnövekedésére lenne szükség - hiszen így jobban előkerülne a vagyontárgyak védelmi igénye és felrémlene a hosszú távú megtakarítás lehetősége. Azonban ezek nem mondhatóak el az elmúlt három évről, és a gazdasági szakértők szerint a következő három év címkéjén sem ezek lesznek a legerősebb szavak. Ráadásul a piacon óriási az árverseny a biztosítók közt (ami főleg az összehasonlításra képes biztosítási kalkulátorok számlájára írható), és a biztosítók elmondása alapján ilyen környezetben már szinte képtelenség említésre méltó profitot termelni - ezért is indulhat meg a díjak konszolidációja. Gilyén Ágnes a Mabisz Kommunikációs főosztályvezetője pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nyugat-Európában kifejezetten népszerű, a társadalom hosszú távon való fenntartható működéshez szükséges egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe itthon csupán marginális jellegű. Ezen úgy lehetne változtatni, ha a nyugdíjbiztosítás az egyéb nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonló támogatást élvezne (SZJA kedvezmény a befizetésekhez).