Hogyan halunk meg?

Az elhalálozási statisztikákról sosem könnyű beszélni, a legtöbbünk még belegondolni sem akar, ám ha pusztán a logikát nézzük, akkor nagyon fontos információt hordoznak ezek az Excel táblák.

Ugyanis megmutatják mitől kell a legjobban tartanunk, illetve hogy mire érdemes kiemelten figyelnünk egy életbiztosítás megkötésekor. Kockázati életbiztosításokhoz ugyanis lehetőségünk van olyan kiegészítők megkötésére, aminek segítségével ha bizonyos módokon halálozunk el, akkor a biztosító egy jókora összeggel megfejeli az alapszerződésben foglaltat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján megnéztük, hogy mibe szokott elhalálozni egy átlagos magyar állampolgár, ha nem betegség vagy a kor végez vele.

Halálokok

A külső okok miatt elhalálozottak gyakoriságát meglepő módon egy olyan ok vezeti, ami csak a legritkább esetben kerül be a hírekbe - talán ezért nem is gondolnánk, hogy ez a dolog ennyire veszélyes. Ugyanis a fenti kategóriába tartozók 43 százalékával egyszerű esések végeznek- többségük vélelmezhetően az idősebb korosztályba tartozik, akinél egy ilyen esemény könnyen végzetes lehet. Utána 26 százalékkal a közlekedési baleset során bekövetkezett halálesetek következnek (legyen szó kocsiról, gyalogos gázolásról, kerékpáros balesetről, vagy repülőszerencsétlenségről), amikkel a híradó is tele van. 4 százalékra tehető a vízi balesetekben elhunytak aránya, és 3-3 százalékot tesz ki a tűz, füst, és lángok, valamint a mérgezés okozta végek száma. A fennmaradó 26 százalék az „egyéb” okok, amikből az elképesztő, Darwin-díjas esetektől kezdve a hagyományos emberölésen keresztül számtalan más - pontosabban minden más - ok megtalálható. (Forrás KSH, 20120)

Érdemes tovább bontani a képletet a közlekedési balesetek halálozási okaira - ugyanis külön életbiztosítási kiegészítés foglakozik az így halálukat leltekkel is (forrás: vezess.hu, 2012). Itt a torta legnagyobb, 28 százalékos szeletét a gyorshajtás okozza, utána következik 24 százalékkal elsőbbségi jog meg nem adása - vagyis a balesetek több mint 50 százaléka egyértelműen szándékos emberi mulasztásra vezethető vissza. A harmadik helyen 14 százalékkal a kanyarodással kapcsolatos halálesetek szerepelnek, utána 9 százalékkal a figyelmetlenség következik, mint a Kaszást Földre hívó emberi tényező. 7-7 százalékot tesznek ki egyaránt a követési távolság be nem tartásai, a gyalogosok hibái és az „egyéb okok is”. Sikeretlen előzések már csak statisztika 4 százalékát adják, a műszaki hibákra visszavezethető halálesetek pedig az 1 százalékot sem érik el. Érdemes megjegyezni, hogy a halálos balesetek mintegy negyedében az alkoholfogyasztás és kisebb-nagyobb szerepet játszott, míg a teljes közlekedési baleseti körképre vetítve ez az arány mindössze 10 százalékos.