Hosszú távú lejtő

Az életbiztosítási szektor drámai első féléven van túl: a bevételek 7,4 százalékot csökkentek (a nem életbiztosítási ágazat csupán 1,1-et), amelyet ha összeadunk a várhatóan 6,3 százalékon tetőző inflációval, akkor az majd 14 százalékos zuhanást jelent.

Ráadásul az életbiztosítások eddigi éllovasa, az unit-linked, vagyis befektetéssel összekötött életbiztosítások zuhantak a legnagyobbat, 12 százaléknál is többet, amely megdöbbentő az eddigi, szinte dinamikus növekedés mellett. Mindehhez hozzájön, hogy az életbiztosítási szektorból soha nem vont ki annyi pénzt a lakosság, mint az idei első félévben - amihez nyilván hozzájárult a végtörlesztési hajrá február végi fizetési határideje is - ugyanis sokan életbiztosításuk felbontásából fizették ki ezeket a kicsinek nem nevezhető összegeket.

Távoli hatások

A kárkifizetések idén 21 százalékkal nőttek, míg a szerződésszám 16 százalékkal csökkent - a piac bevétele reálértéken az első fél év végén még a 2005-ös szintet sem érte el. Egyetlen félév adataiból nyilván nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, ám sajnálatos módon a második félév sem ígérkezik jobbnak. Sőt, ha jobban megnézzük, akkor 2006 óta mintegy 500 ezer szerződés tűnt el az életbiztosítások piacáról, és most fog lejárni egy nagy tíz éves periódus, amely újabb százezrekkel csökkentheti a szerződésszámot. Egyre kevesebb embernek van pénze megtakarítani (egy friss felmérés szerint alakosság 16 százalékának) - akinek pedig mégis van, jellemzően az se életbiztosításba fekteti. Az innovációra nincs tőke, pedig a szakértők a kockázati életbiztosítások felfuttatásában látják a mélyből kivezető utat.