Inkább a kocsira költünk, mint magunkra

A hagyományos életbiztosítások a jelenlegi helyzetben nagyobb jövedelmezőséget teremthetnek a biztosítóknak, mint a befektetéshez kötött (unit linked) életbiztosítások, részben ezért eltolódik az életbiztosítási piac a kockázati életbiztosítások irányába – nyilatkozta az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az elmúlt években az életbiztosítási piac összegzett díjbevételének nagy részét a unit linked életbiztosítások adták. Amint ezek aránya visszaesett, csökkent a teljes díjbevétel is. Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy míg 2006-ban a 420 milliárd forintos teljes díjbevételből 247 milliárd volt a befektetéshez kötött életbiztosításból származó, addíg 2007-ben az 508 milliárdból már 342 milliárd.

   

A teljes növekményt gyakorlatilag a unit linked díjbevétel adta. Tavaly 461 milliárd forintra esett vissza az életbiztosítási díjbevétel, az 50 milliárdos csökkenés mögött mintegy 70 milliárdos unit linked visszaesés áll, de ez utóbbi csak becsült szám, a többi adat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapjáról származik.

     

A hagyományosnak tekinthető életbiztosítások közül a kockázati akkor fizet, ha a biztosítás futamideje alatt az ügyfél meghal. Az elérési pedig éppen ellenkezőleg, akkor fizet, ha az ügyfél életben van a lejáratkor. A kettő kombinációja a vegyes életbiztosítás, amely az ügyfél halála és életben maradása esetén is fizet. A 2007. évi 508 milliárdos életbiztosítási díjbevételből 117 milliárd jutott a vegyes, míg 14 milliárd a kockázati, és 4,6 milliárd az elérési életbiztosításokra.

     

A hagyományos és a unit linked biztosítás közti egyik különbség, hogy míg a hagyományos életbiztosításnál az ügyfél a biztosítóra bízza azt, hogy a befizetett díjból az elérési részre jutó összeget befektesse, addig az unit linkednél maga a befektető dönti el, hogy a felajánlott kevésbé, vagy nagyon kockázatos eszközök közül melyikben kamatozzon a pénze.

Különbség továbbá, hogy a kockázati életbiztosításnál kevés díj befizetése mellett nagy összegű szolgáltatást kap az ügyfél, a megtakarítási biztosításnál viszont - habár van lejáratkor is szolgáltatás - a tartam közbeni halálesetkor jellemzően nem fizet annyit, mint egy kockázati biztosítás. A harmadik lényeges különbség, hogy a kétféle biztosítás eltérő pénzügyi célokra ad megoldást, hiszen a unit-linked elsősorban a hozamok miatt, a kockázati biztosítások pedig a biztonság miatt vonzók az ügyfelek számára.

     

A válság előtt a unit linked biztosítások, most viszont - a hozamok visszaesése miatt – a hagyományos életbiztosítások művelése éri meg jobban a biztosítóknak.   

A piac a kockázati életbiztosítások növelését tartja indokoltnak. A potenciális vevők azok a negyvenes éveik felé járó, jól kereső középosztálybeliek, akiknek a hozzátartozóit anyagilag megrázná a családfő halála. Egy ilyen teljesen egészséges személy körülbelül évi 350 ezer forintért tud kötni olyan kockázati életbiztosítást, amely a halála esetén 50 millió forintot fizet.