Kétszeresen is hátrány Európai biztosítónak lenni

Ha minden igaz, sok Európai biztosító átteheti a székhelyét az Egyesült Államokban az elkövetkező években, ha minden így halad - igaz, leginkább a viszontbiztosításokkal foglalkozók.

Ennek egyik ok már régóta ismert: a várhatóan 2016-ban életbe lépő, biztosítókra vonatkozó új pénzügyi irányelv, a Szolvencia II. értelmében magasabb tőketartalékot kell képezniük az egyes biztosítások (főleg a befektetéssel összekapcsolt életbiztosítások) után, amely a biztosítók szerint nagyban rontja a versenyképességüket az EU-n kívüli biztosítókkal szemben. Ráadásul sokan megszüntetnék a tőke- és a hozamgaranciát az unit-linked életbiztosításaiknál, ugyanis ezek extra követelményképző tényezőknek számítanak.

Ha Szolvencia II. tervezete nem lenne elég, Barack Obama, az USA elnöke szintén az európai (pontosabban a nem Egyesült Államok béli) biztosítókat szemelte ki, mint a krónikus hiteltömeg nyomása alatt álló államkincstárt felöltéshez megfelelő alanyokat. Ezt úgy oldaná meg, hogy megvonnák az adókedvezményeket azoktól a viszontbiztosítóktól, akik nem az új világban székelnek. Ezt a tervek szerint 2014-ben életbe lépő törvénytervezetet a minap mind az európai biztosítókat tömörítő Insurance Europe, mind 27 másik szervezet élesen ellenezte egy közös levélben. A szenátusnak és a képviselőháznak címzett irományban az a meglátás szerepel, hogy ennek komoly következménye lenne az egész Egyesült Államok biztosítási piacára.

Ennek oka, hogy a biztosítók biztosan nem tudnak - és nem is akarnak - profitból lenyelni egy ekkora érvágást, tehát drágítaniuk kell a szolgáltatásaikon (valamint némi takarékossági intézkedést is végre kell hajtaniuk, de ez az amerikai piacot lényegében nem érinti). Ha drágulnak a viszontbiztosítások, akkor annak az árát az amerikai biztosítóknak is be kell építeniük az áraikba, tehát az amerikai árazás is megemelkedik, ami végső soron érinti az ottani fogyasztókat. És hogy ennek mekkora jelentősége van? A levélben arra is felhívják a figyelmet, hogy a tavaly tomboló, majd rekordkárokat okozó Sandy hurrikán általi káresemények 50-60 százalékát lényegében a viszontbiztosítók fizették ki. Két hatás együtt (főleg ha beleveszünk olyan, csak az EU-ra vonatkozó szabályozási baklövéseket, mint a kockázati életbiztosítások piacát felborító gender-direktíva) végeredményben pedig oda vezethet, hogy egyes biztosítók végleg elhagyhatják az öreg kontinenst.