Kockázatok, amik a biztosítási szektorra leselkednek

Idén is elvégezték az „Insurance Banana Skins” elnevezésű felmérést, amely magyarra talán a „biztosítási szektor banánhéjai” néven lehetne lefordítani. A roppant tág (több mint 54 országot és 600 biztosítót érintő) felmérés tanulsága leginkább tavalyi banánhéj adataival összevetve világít ki, így mi is ezt az összehasonlítást fogjuk használni.

Szabályozás – mire nem jó?

A lista első helyezettje egy év alatt nem változott (és talán ezzel az egyetlen ilyen tényező volt). Ugyanis a szektor tagjai mind tavaly, mind idén a szabályozási bizonytalanságokat vélték a legnagyobb kockázati tényezőnek a biztosítási ágazatra nézve. „Az iparág számára a legnagyobb kockázatot az a szabályozás jelenti, amelynek elvileg az lenne a feladata, hogy csökkentse a kockázatokat, különösen akkor, amikor a működési feltételek amúgy is meglehetősen nehezek” - fogalmazott ironikusan írásban a felmérés szerkesztője. A pánik nem véletlen: immáron hetedik éve fogalmazódik az EU-s Szolvencia II. elnevezésű pénzügyi szabályozás, amely leginkább biztosítók kezét kötné meg. A Szolvencia II. a gazdasági válság kitörése után kapott hatalmas lendületet és az eredeti tervek szerint legkésőbb 2013. január elsejével életbe lépett volna. Jelenleg még mindig nem körvonalazódott, hogy mi lesz a tervezetben, az életbe lépést pedig eltolták 2016 év elejére. Csakhogy mostani ügymenetet haladási gyorsasága, és az újabb EU terminus megkezdése miatt lehet, hogy ez még tovább húzódik.

A jelenlegi tervek szerint az európai unióban tevékenykedő biztosítóknak jóval nagyobb tőketartalékot kellene képezniük ügyleteik (elsősorban a kamat és tőkegarantált unit linked életbiztosításaik) után, mint jelenleg, amely jelentős versenyhátrányba hozná őket az EU-n kívüli biztosítókkal szemben. Ez ellen a biztosítók nagy erőkkel ágálnak, és próbálják elérni az enyhébb szabályokat, azonban az az EU biztosítási felügyelete hajthatatlannak tűnik a kérdésben - a tárgyalások most is folynak. Az ügy furcsa mód nem csak az európai biztosítókra hat ki, ugyanis mind Ázsiában mind az Egyesült Államokban terveznek új szabályozást - azonban mindkét helyen először bölcsen megvárják, hogy mi lesz az EU-s szabályozási cirkusz vége.

Egyéb veszélyek

A befektetési környezet, mint veszélyforrás a tavalyi negyed helyről felkúszott második helyre, ami jól mutatja, hogy a világgazdaság idén még a tavalyinál is ingatagabb lábakon áll - ami ismét az életbiztosítási piac szereplőinek életét nehezíti meg. Ehhez tartozik a harmadik helyen álló makrogazdasági környezet is, míg a negyedik helyen az üzleti gyakorlatot említették legtöbben - ez hazánkban kiemelt mértékű veszélyforrásként is megjelenik. A legnagyobb ugrást viszont minden bizonnyal a természeti katasztrófák veszélyként való értékelése produkálta. A tavalyi 16. helyről idén az ötödikre ugrott, amiben az ázsiai áradások, az Európát sújtó hóviharok és a mostani nagy áradás, valamint az Amerikát ismét nagy erőkkel terrorizáló forgószelek mind szerepet játszottak. A nem életbiztosítási ágazatban egyértelműen ez a tényező vezeti a ranglistát. Őt itt a többletkapacitás kezelése, a fogyasztóvédelmi kérdések és a versenyképes árak kialakítása követték - utóbbi az egyre erőteljesebb, főleg internetes kalkulátorok által produkált árverseny végett oly nagy probléma. Nagyot zuhant viszont a globális képben problémaként olyanok, min a tőke elérhetősége, a vállalatirányítási gondok és a HR kérdése.