Megtakarítások átalakulása

Az elmúlt pár esztendőben alaposan átalakult Magyarország polgárainak megtakarítási elképzései, és lehetőségei.

A legnagyobb változás, hogy míg a válság kitörése előtt 2008-ban a lakosság mintegy 40 százalékának volt valamilyen megtakarítása, addig mostanra, amikor a válság Európában adósságspirállá alakult, és még mindig nem látni az alagút végét, ez 16 százalékra mérséklődött - vagyis a lakosság nagy része felélte a megtakarításait. De nem csak a megtakarítók száma szűkült, hanem a lehetőségek és a prioritások is gyökeresen átalakultak.

Mire és hogyan?

Bár a legtöbben még mindig azért tesznek félre, hogy egy váratlan helyzetre felkészüljenek (amely egy válság, és erős jogbizonytalanság közepette nem csoda), a sokadról a második helyre ugrott elő a nyugdíj-előtakarékosság, vagy más, hasonló öreg korra való anyagi felkészülés. Ennek egyik oka, hogy a második nyugdíjpillér (magánnyugdíj pénztár) nyilvános romba döntésével, és az ígért egyéni számlák hiányával sokan - pontosabban a fiatalok mintegy 70 százaléka- úgy vélekedik, hogy mire eléri a nyugdíjkorhatárt, nem fog nyugdíjat kapni. A megtakarítások eddigi legnépszerűbb formája az unit linked, vagyis befektetéssel egybekötött életbiztosítás volt, azonban az idei első félévben ez drámaian (több mint 12 százaléknyit) visszaesett. Helyét a célzott, szabad felhasználást nem lehetővé tevő nyugdíj- vagy lakás előtakarékossági számlák vették át.