Mit jelent számunkra a pénz és a megtakarítás?

Mit jelent számunkra a pénz? Erre az első hallásra sem könnyű kérdésre - pontosabban a magyarok ez irányú hozzáállására - próbált választ adni mostanában három, egymástól független értekezés és kutatás.

A HVG eheti vezércikke például Niccolo Machiavelli, a híres olasz manipulátor mondatával kezdi gondolatait, amely szerint „Hamarabb felejtik el az emberek tulajdon apjuk halálát, mint vagyonuk elvesztését”. A gondolatmenet némileg igaznak véli a megállapítást a magyar honpolgárokra is (a cikk a rezsicsökkentés és az egyéb kormányzati intézkedések választópolgárokra gyakorolt hatását vizsgálja). Megerősíti az elméletet egy pár napja publikált felmérés is: az AGNB kutatásának összegzett tanulsága szerint az embereknek fontosabb a vagyonunk, mint az életük – már ha abból indulunk ki, hogy jóval nagyobb a vagyonbiztosítások penetrációja (még ha a kötelezően megkötendő KGFB-t nem is számoljuk), mint az életbiztosításoké. Ugyanis a lakásbiztosítások lefedettsége a két éves visszaesés ellenére is 70 százalék fölött van, addig a megtakarítással összekötött (unit-linked) életbiztosításoké maximum 16 százalékos, a kockázati életbiztosításoknál, pedig mindez az 5 százalékot is alig éri el.

Mire jó a vagyon?

Egy harmadik kutatás konkrétan arra kérdésre keresett választ a magyar lakosság körében, hogy mit jelent a megkérdezettek számára a pénz. A tanulságos kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 53 százaléka biztonsággal azonosította a pénzt: vagyis azt az alapvető anyagi biztonságot értette alatta, amelynek hatására van hol laknia, van miből ennie, és fizetnie a számláit, vagyis modern korunk létfenntartási szükségleteit ki tudja vele váltani (a válaszadási arány nagysága azért sem meglepő, mert a lakosság nagy részének tényleg csupán ennyi telik ki havi jövedelméből). A következő legnagyobb, 24 százalékos csoport számára a pénz hatalmat jelent - ez válaszadási arány minden bizonnyal kapcsolatban van a Trasnsparency International friss jelentésével, amely értelmében a hazai lakosság közel 2/3-a szerint egy kifejezetten korrupt országban élünk, ahol elég pénzzel bármi elérhető. 7 százalék a függetlenséget jelölte meg - ezen elgondolás mögött az állhat, hogy ha sikerül elérned egy adott összegű havi jövedelmet, akkor azt csinálhatod, amihez kedved van – nem kell munkával, „robottal” töltened az idődet. 6 százaléknyian a szeretet nevezték meg, mint értéket, amit a pénz jelent számukra - ez az elanyagiasodó világ egyik vészjelzésének is tekinthető. 10 százaléknyian pedig „egyéb” választ adtak a feltett kérdésre.

Megtakarítás is fontos a boldogsághoz

A felmérés másik tanulsága szerint a pénzt jó dolog félretenni és gyűjteni, hiszen a megtakarítások megléte az emberek többségét boldogabbá, elégedettebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi. Azonban erre egy tavalyi felmérés szerint csupán a lakosság 16 százaléka képes - legalábbis akkor csupán a lakosság 16 százaléka rendelkezett 50 ezer forintnál nagyobb megtakarítással, amely a gazdasági mutatók alapján mostanra némelyest csökkent is. Ugyanakkor igény lenne a megtakarításokra: a felmérés szerint a válaszadók 2/3-a elégedettebb, boldogabb lenne, ha többet tudna megtakarítani - ami az egyre inkább szétnyíló jövedelmi olló mellett sokak számára örökké vágyálom maradhat. A válaszadók szerint „pénzen természetesen nem vehetjük meg boldogságunkat, de a megtakarításokon keresztül megszerzett komfortérzetet szívesen társítják a felszabadultság érzésével.” (Ez a trend Európa lakosságára fokozattan igaz, mint a többi kontinensen élőkre - talán azért, mert az öreg kontinens az egyetlen földrész, amely még nem volt képes kimászni a gazdasági világválság okozta pénzügyi turbulenciákból.)

Megtakarítások változatai

Ugyanakkor érzelmeink, és természetünktől függően másképp és másképp takarítunk meg - sokan sajnos még mindig a párnájukba varrva hagyják elinflálódni a pénzüket. Ugyanakkor vannak alapvető tendenciák, amik a legtöbb befektetésre érvényesek, és ezek most éppen az életbiztosítási piac - egyesek szerint kérészéletű - felfutását eredményezik. Ennek oka, hogy az alapkamat folyamatos csökkentése nagyban rontotta a bankbetétek kamatozási képességeit - a tranzakciós adó és a kamatadó növelése pedig tovább szanálta a banki megtakarítások e - talán legfontosabb - elemét. Így a bankbetétekből az utóbbi hónapokban szép szerivel áramoltak át a megtakarítások unit-linked életbiztosításokba - ám ezek csak egyszeri befizetések voltak. Ha a folyamatos befizetéseket vizsgáljuk csupán, akkor azok az idei első negyedévben még el is maradtak a tavalyi gyászos, 9 százalékos zuhanást produkáló adatokhoz képest.