Razzia a romániai életbiztosítási szektorban

Közép-Európában, vagyis a régiónkban sorra zajlanak a hatalmas, az egész világ ingerküszöbét elérő korrupciós razziák - csak valahogy mi maradunk ki belőle. Nemrég a cseh kormányfő bukott bele a legfőbb ügyészség korrupciós nyomozásába - amely alapvetően egy megfigyelési ügyből indult ki, de végül több száz rohamrendőrt mozgósító, legfelsőbb tisztségviselők otthonaiban házkutatást végző akció kerekedett belőle.

Most pedig Romániában mozgósítottak hasonló erőket - igaz itt kormányfő megbukásának lehetőségéről nincs szó, „csupán” egy országos szintű, életbiztosításra szakosodott adócsalási hálózat leleplezéséről. Bár az életbiztosításokat számos helyen próbálják adó-alap csökkentésre, extrémebb esetben pedig adóelkerülésre használni, a Romániai eset nagysága és módja eddig példa nélküli. A vád szerint a bűnszövetkezet tagjai az alkalmazottakra kötött kollektív életbiztosításból fizették a munkások havi bérének egy részét, ezzel az elmúlt fél évben legalább hatmillió eurós kárt okoztak az államnak - és az se túl valószínű, hogy a gyakorlatot mindössze fél évvel ezelőtt kezdték el.

Nagyot durran

Az akciót a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) marosvásárhelyi ügyészei kezdeményezték múlt kedden. Először a BCR Asigurări biztosító kilenc kirendeltségénél tartottak házkutatást, majd a fővárosra és az ország 26 megyéjére kiterjesztve további 122 cég következett, ugyanezen eljárással (ebben érintettek voltak a főképp magyarok lakta Arad, Fehér és Hunyad megyék is). A BCR Asigurări három alkalmazottját előzetes letartóztatásban helyezték, hét banki tisztségviselő ország elhagyási tilalmat kapott, valamint öt cégvezető ellen kezdeményezett az ügyészség ugyancsak előzetest, ám erre még nem érkezett meg a bírósági szentesítés, így az érintettek szabadlábon védekezhetnek. Sajnálatos módon Romániára jellemző a balkáni büntetőmorál: a fejeseket gyakran nem éri el a törvény vasmarka. Az ügyben jelenleg fellebbezést adtak be, amiről a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság fog dönteni. Az ügy nem csak a román életbiztosítási piacot rengette meg, de számtalan más országban vannak ködös szabályok az életbiztosítások cafetériaként való alkalmazására, amely számos jogi kiskaput nyithat - az ügy visszhangja nyomán ezek is bezáródhatnak.

Életbiztosítások és az adózás itthon

Itthon a Fideszes kétharmad először vissza akarta vágni a nem kockázati életbiztosítások cafetériaként való hasznosítását, ám végül a vegyes és az unit linked, vagyis befektetéssel egybekötött életbiztosítások is benne maradtak a kedvezményezett körbe. Ezzel a módszerrel kevesebb adóteherrel lehet a dolgozóknak több cafetéria juttatást adni, így némi bujtatott fizetés kiegészítésként működnek az életbiztosítási csomagok sok munkahelyen. Ez jó a munkaadónak, hisz ez után kevesebbet adózik, és jó a munkavállalónak, mert nem csak többet keres, hanem még egy minimális életbiztosítási védelemmel is rendelkezik - csak az államnak nem jó, mivel így kevesebb adóbevétel folyik be. Ráadásul az új szabályok szerint immáron nem, kell tíz évet várni ahhoz, hogy az életbiztosítást felvétele után ne érvényesüljön a kamatadó, ehhez már öt esztendő elegendő. Ugyanakkor a lakosság még mindig rendkívül tájékozatlan az életbiztosítások tekintetében, és kockázati életbiztosítások alig 5 százalékos lefedettsége is azt mutatja, hogy kellenek az efféle „céges támogatások”, ahhoz, hogy a megfelelő életbiztosítási kultúra itthon is kialakuljon.