Újabb vita Szolvencia II. ügyben

Az egész biztosítási ágazatot, ezen belül is főleg az életbiztosításokat érintő Szolvencia II. vitája újabb fordulóponthoz érkezett.

A pénzügyi szabályozás várhatóan csak 2016-ban lép életbe, ám még addig számos ponton kell dűlőre jutniuk a feleknek. Az EU az előírt irányelvek segítségével szeretné biztosítani azt, hogy az európai befektetések 42 százalékát kezében tartó biztosítási piac (leginkább az életbiztosítási ága) egy újabb gazdasági világválság során se omolhasson össze. A piaci szereplők viszont sérelmezik, hogy az új szabályozás olyan mértékű terheket ró rájuk - leginkább az extra tőkegarancia képzésekben - amely jelentős versenyhátrányba hozza őket az EU-n kívül székelő (leginkább az európai piacon jelen lévő amerikai és svájci) biztosítókkal szemben.

EIOPA kontra politikusok és biztosítók

Az EU politikusai úgy látszik megértették a biztosítási piac érvelését, valamint a biztosítókban a potenciális hosszú távú befektetőket látják, ezért arra kérték az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságot (EIOPA), hogy „vizsgálja felül a biztosítók számára előírt tőketartalékok szintjét, melyet a hosszú távú befektetések, különösen az infrastrukturális és társadalmilag felelős befektetések után kell képezniük, beleértve az értékpapírosítást is.” Az EIOPA nem ért egyet a tőkekövetelmények enyhítésével és erről ki is bocsájtott egy vitaanyagot, amelyet a biztosítók május 28-ig vélelmezhetnek.

Az EIOPA egyik érve, hogy nem egy részterületnél nincs elég piaci és historikus adat a kellő kockázatok felmérésére. Az érvek közé tartozott még, hogy minden egyes szabályozásba csempészett kedvezmény csak növelné az amúgy sem egyszerű eljárást, ráadásul kockázati koncentrációt is okozna. Azt is felvetette, hogy a „társadalmilag felelős befektetés” pontos definiálása igencsak nehézkes lenne, és könnyen nyitott kiskapukhoz vezetne. A biztosítók így sem fognak egységes rendszert használni: a kisebbek feltehetőleg a standard formula segítségével állapítják majd meg kockázatérzékenységüket, míg a nagyok (pl.: Allianz, Axa, Generali) saját, a cégre sokkal jellemzőbb, egyéni rendszereket hoznak majd létre. Az EIOPA hozzátette: nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy a kockázati tőkebefektetések kezelésére vonatkozó javaslataik ne lennének megfelelőek.