A kötelező biztosítási törvényt kifogásolta az ombudsman

A feketekereskedelem visszaszorítására jelenleg kiemelten koncentrál a kormány - már ami a gépjármű szervizek és egyéb javítóműhelyek piacát illeti. Az év elején kiemelt razziát indított a Nemzeti Adó és Vámhatóság (NAV) ezek lebuktatására, és a vizsgálatok során több száz helyet megbírságoltak, egy jó részüket be is záratták.

Ám egy nemrég készített felmérés szerint, ennek ellenére jelenleg is virágzik fekete autójavítás: méghozzá olyan mértékben, hogy a fehér szektor piaci aránya mindössze egyharmados. Ez azért is különösen hátrányos az ország számára, mivel így milliárdos adóbevétel hiányzik az államkasszából, és megállíthatatlanul növekszik az autólopások száma - hiszen azok legtöbbször ilyen szervizekben kötnek ki, alkatrészként. Ráadásul, aki fekete szervizben javíttat, az hatalmas kockázatot vállal, hiszen ha egy javított/cserélt alkatrész meghibásodása okoz balesetet, akkor azt sem a kötelező biztosításunk, sem a cascónk nem téríti, ha nincs meg róla a számlánk - olyat meg ugye ilyen helyeken nem adnak. Így most a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) összefogott, hogy új, főleg jogi megoldások szülessenek a probléma kezelésére, amit lehet majd eredményesen alkalmazni.

Jogi probléma

Valószínűleg ezen elgondolás végett kerültek olyan pontok a kötelező biztosításról szóló törvénybe is, amelyek Szabó Máté ombudsman szerint mind a tulajdonhoz való jogot, mind és a jogbiztonságot sértik, így erőteljes korrekcióra szorulnak. A kifogásolt passzus így szól: „a biztosító a kártérítés áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a bemutatott számla tartalmazza a jármű helyreállításához szükséges munkák megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint ha a számla megfelel a számviteli törvény előírásainak.” Ez arra kötelezi a kárvallottat, hogy hivatalos helyen javítsa meg a gépjárművét, még akkor is, ha a sérüléseket önmaga meg tudná javítani. Hiszen saját magának képtelen órabért számlázni, és az elvégzett munka után áfát sem kérhet - tehát csak a javítás nettó, órabér nélküli összegére jogosult, ami sérti a tulajdonhoz való jogot. A polgári jog szabályai szerint a károsultnak meg kell téríteni a károkozás folytán felmerült valamennyi kárát, függetlenül attól, hogy hol és milyen módon javíttatja meg a járművét, illetve megjavíttatja-e egyáltalán - közölte az ombudsman.

Ráadásul a jog szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, akkor köteles megtéríteni az által okozott vagyoni és nem vagyoni kárt (a kötelező biztosítás értelmében ez a kötelezettség a szerződést jegyző biztosítóra száll). Tehát - az ombudsman levezetett érvelése szerint - még azt sem szabadna előírni a károsultnak, hogy mire költse biztosítótól kapott kártérítési összeget, hiszen ő erre mindenképpen jogosult, a számla utáni kifizetés pedig már nagyon túllő a célon.

Az ombudsman véleménye szerint ezért nem csak számla ellenében kellene fizetniük a KGFB értelmében a biztosítóknak, hanem igazságügyi szakértő véleménye alapján is - így a pénz szabadon felhasználható lenne. Az ombudsman megjegyzi, hogy fontosnak tartja a gazdaság kifehérítésének irányába tett lépéseket, ám ez „nem alapozhatja meg a tulajdonhoz való jog korlátozását”. Ezért felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy eszközöljön változtatásokat a kifogásolt részeken.