Baleseti adó tervek a kormánytól

Újabb adónem bevezetését lebegtette meg szeptember 16-ai tájékoztatóján a kormány, amely komolyan kihathat a biztosítások árképzésre. Egyes szakértők 15-30 százalékos áremelkedést vizionálnak, de a pontos információk még hiányoznak.

Meglepetésszerűen értesültek a biztosítók arról, hogy hamarosan lehet újabb adó fog piacukra hatni. Matolcsy György a sajtótájékoztatón többek között megemlítette egy újabb adó bevezetését, amit a továbbiakban baleseti adónak nevezünk cikkünkben. Ez a tervezett új adó legfőképp a polgárokat fogja sújtani az elmondottak alapján, ugyanis a biztosítók majdnem biztosan beépítik az összeget a következő évi biztosítási díjakba, tehát ezek jelentős növekedése várható, ha az új adó életbe lép. Azonban nem mindegy, hogy mennyivel fognak nőni a terhek, így összeszedtünk minden információt, amit erről az új adóról eddig tudni lehet.

Mi is lesz a baleseti adó?

Az új adót eddig baleseti adónak keresztelték el, és a miniszter közlése szerint német példa alapján fogják beimportálni a magyar adópalettába, aminek minden fillére az egyre nagyobb lyukakkal küzdő egészségügyi kasszát fogja gyarapítani. Az adó elviekben azon fog alapulni, hogy melyik biztosított mennyi balesetet okoz - akik sokat (vagy nagyobbat) elviekben, azok után kellene fizetniük a biztosítóknak az extra sarcot. Csakhogy - mind eddig is - számos probléma merül fel az új különadóval kapcsolatban.

Problémák a baleseti adóval

Egyrészt a magyar biztosítók - azon felül, hogy még a javaslataikat sem kérték ki a témában - nem igen halottak erről a német példáról. De forrásaink szerint nem csak ők: Jochen Oesterle, a német Autóklub (ADAC) biztosítási ügyekkel foglalkozó munkatársa sem tud ilyenről hazájukban. (Németországban gépjárműadót a szén-dioxid-kibocsátás és a gépkocsi hengerűrtartalma alapján vetnek ki. Ennek van forgalmiadó-tartalma, de sem az adó mértékét, sem a kulcsát nem befolyásolja, hogy az autó tulajdonosa, vagy üzemben tartója okoz-e balesetet). A HVG kutakodás annyit kiderített még, hogy Németországban van egy új, gépkocsikkal kapcsolatos adóváltozás, de ez is csak annyit mond ki, hogy bizonyos esetekben a társasági adóból egy cég levonhatja azokat a költségeket, amelyek a cégautók balesetéből erednek.

A másik probléma ott merül fel, hogy biztosítók triplán járnának rosszul az elképzeléssel. A plusz terhek mellet - amiket a kifejezetten ár érzékeny árversenyben át kell hárítaniuk a fogyasztókra (az áthárítást Matolcsy is megemlítette) - a biztosítóknak a jutalékot a biztosítási szerződések éves díja után kell megfizetniük a közvetítőknek, és mivel az adó ezt a tételt emelné, a jutalék is emelkedik. Ráadásul, a bankadó alapja a korrigált díjbevétel, a baleseti adó azonban a korrekciós tényezők között nem szerepel - nem is szerepelhet -, így az adóalap tovább hízhat, vagyis a biztosítók még többet fizetnének bankadó címen, anélkül hogy ők egy forinttal is többet keresnének.

Harmadrészt a bonus-malus rendszer működése miatt, aki sok balesetet okoz, az már így is többet fizet mint az átlag, és az aránytalanság tovább növelése könnyen a balesetek eltitkolásához vezethet, ami számtalan szempontból hátrányos. Ráadásul a bonus-malus rendszer pont abból adódik, hogy a biztosítók már így is évről-évre előre meghatározott, több milliárd forintos átalánydíjakkal „támogatják” az egészségbiztosítási kasszát (ez azoknak a költségeknek a megtérítését fedezi, amelyeket a közlekedési balesetek sérültjeinek ellátására az Országos Egészségügyi Pénztár fordít.) Sőt, ugyanilyen átalánydíjat fizetnek a biztosítók az Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztárnak is (többek közt a rokkantsági térítések fedezésére).

Így felmerül a kettős adóztatás lehetősége, vagyis hogy valaki egy tevékenységért kétszer fizessen, ami enyhén fogalmazva is merőben szokatlan gazdasági lépés lenne - így sokan úgy vélik, hogy az új adó tulajdonképpen a fenti módozat átalakítását takarja. Ennek azonban ellentmond a „különadó” megnevezés, amely jól illeszkedne a kormány jól kommunikálható „nem-megszorító csomagjába” - hiszen a bankok, az energia- és a telekommunikációs szektor, valamint a nagy áruházláncok után a biztosítók (és a most terítéken lévő gyógyszeripari cégek) pont beleillenek sorba. Zara László adószakértő is azon a véleményen van, hogy az elmúlt idők gazdasági lépéseit figyelembe véve nem lenne elképzelhetetlen a kettős megadóztatás - amivel nem mellesleg újabb gazdasági hungarikum jönne létre Európában.

Annyiban azonban minden szakérő egyetért, hogy jelenleg túl kevés az információ ahhoz, hogy pontosabb következményekkel lehessen kalkulálni.