A bérlő és a bérbeadó viszonya

Igen sokan élnek jelenleg is albérletben - amely leginkább Budapestre, és a nagyobb vidéki központokra jellemző.

A bérlő és a bérbeadó viszonyát tételesen taglalja a polgári törvénykönyv - így számtalan kérdésre abból kaphatunk választ. A legtöbb kérdés a költségekkel kapcsolatban szokott felmerülni: vagyis ki mit köteles fizetni, és ezt hogyan lehet behajtani. Fontos tudni, hogy a törvény kétfajta házkörüli (felújítási) munkát választ el: az azonnali beavatkozást követelőt (életveszély okán, vagy, mert gátolja a bérlő vagy szomszédok normális életvitelét) és hagyományost.

Mikor ki?

Minden első kategóriába sorolt felújítási munkálatot a bérbeadónak kell kifizetnie, de azt megteheti a bérlő is, majd a javítási munka ellenértékét - számlával igazolva - elkérheti a bérbeadótól. Fontos, hogy nem vonhatja le automatikusan a havidíjból, ezt csak a bérbeadó engedélyével teheti meg. A második esetben pedig a hagyományos felújítás ütemével egyidejűleg kell majd elvégeznie a munkákat a bérbeadónak, amit a bérlő nem végeztethet el. Ha a bérlő kárt okoz, akkor azt neki kell megfizetnie, vagy a lakás átadása után levonják azt a kaucióból. Érdemes a bérlőnek - a bérbeadó beleegyezésével - ingóságokat fedező lakásbiztosítást kötnie a házra, amelyben felelősségbiztosítás is van. Így az általa okozott károkat a lakásbiztosítás fogja téríteni.