A magyar gazdaság alakulása 2012-ben

Napvilágot látott a GKi Gazdaságkutató Zrt. 2012-es évre vonatkozó, Magyarország gazdaságát taglaló prognózisa, amely enyhén szólva sem jósol szép napokat.

Az elemzés szerint hazánk bizalmi válságban van (amely politikai, üzleti, és gazdasági elemekből áll össze), és várhatóan sikerülni fog alulmúlnunk az Európai uniós átlagot - amely jó esetben csupán stagnálni fog, míg szerte a világ más tájain beindult a növekedés. A politikai szemmel kormánykritikának is felfogható gyorsjelentés ugyanakkor csupán a tényekre támaszkodik, és megállapításai általában egyeznek több nemzetközi elemzőcsoport különböző számaival, következtetéseivel.

Számok és kihatások

A magyar gazdaság az idén 1,5 százalékos recessziót fog elkönyvelni, 5 százalék fölötti inflációval, és átlagosan 3 százalékos reálbércsökkentéssel vegyítve - állnak a rideg számok a jelentésben. Ráadásul az idei költségvetésben is mintegy 200 milliárdos hiányt talált a GKI, amit a bevételek túlbecsüléséből, és kiadásuk alulértékelésből tevődött össze- még úgy is, hacsak a kormány által frissen vizionált stagnálás következik be.

Ha az 1,5 százalékos visszaesés, akkor ez az összeg 300 milliárd forintra is növekedhet, amit év közben kell majd valahonnan előteremteni. A költségvetési egyenleget így is csak jelentős pluszt mutató export tartja életben - a tőkebeáramlási mutató idén szintén mínuszos lesz, várhatóan 5 százalékos mértékkel. Enyhülést csupán egy EU-IMF megállapodás hozhatna, de ennek megvalósulása a kettős beszéd politikájának aktív alkalmazása, és az utóbbi hetek fejleményei alapján erősen kétséges.

A konjunktúra hatásai alaposan kihatnak a biztosítási piacra is. Mivel a kormány eddigi költségnövelési megoldásainak több mint fele valamilyen új adó, díj vagy járulék bevezetéséből származott, és ezeknek a bankok, valamint a külföldi nagyvállalatok voltak kedvenc célpontjai – a legtöbb hazai biztosító pedig mindkettőbe beletartozik. De az építőipar kalkulált 5 százalékos visszaesés a lakáspiac hasonló sorsát vetíti előre, amelynek hatására az egyetlen növekedést produkáló nem életbiztosítási ágazat - a lakásbiztosítás - is mínuszba fordulhat. A kötelező és a vele kéz-a-kézben járó CASCO a baleseti adó árazása bevezetése révett esett jó 30 százalékot, az életbiztosítások egy része pedig a végtörlesztés miatt tőkemobilizálás oltárán áldozódott fel. Így semmilyen ellentételezés nem ál szemben a várható megugró kiadásokkal - amelynek hatására akár több biztosító kivonulhat egyes, vagy akár a teljes magyar piacról.