Bejelentett lakástámogatások kihatása a lakáspiacra

Az építőipar a gazdasági világválság kitörését követően mély zuhanórepülésbe kezdett, és ez a tendencia nem akar megváltozni. Fokozottan igaz ez a megállapítás, ha az európai piacot nézzük. Hazai viszonylatban sem sokkal rózsásabb a helyzet: az eddig az építőipar meghatározó szereplőjének hitt Vegyépszer gyakorlatilag csődbe fordult - igaz, ebben a líbiai polgárháború is közbejátszott -, és több más nagyvállalat is komoly bajban van.

A folyamat fő mozgatórugója, hogy a devizahitelek egyre növekvő terhei alatt hónapról hónapra több lakás jelenik meg a piacon, míg a válság okozta bizonytalanság és a pénzügyi lehetőségek megcsappanása folyamatosan apasztja a keresletet. Az eseményeket csak fokozták a banki hitelek nagyfokú szigorodása, amik jellemzően az építőipari beruházások alapjaiul szolgáltak. Ezeknek hatására a lakásárak mélypontra zuhantak, és egészen a bejelentésig nem látszott remény a zuhanás megállításra.

Derült égből mentőcsomag

A kormány eddigi intézkedési politikája nem volt éppen a hosszú távú, kiszámítható befektetéseket pártolója - márpedig az építőipar ilyen -, de a mostani, már sokak által régóta várt bejelentés, az új lakásprogram többek közt ezt a hiányosságot igyekszik orvosolni. Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György Nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatója szerint ugyanis minden olyan forintalapú lakáskölcsön kamattámogatásába részt vállalna a kormány, amelyet maximum 30 millió forint értékű új lakás vagy 15 millió forintnál kisebb értékű használt lakás vásárlásra vesznek fel a pályázók. A szocpol pedig újraindul, igaz megszigorodott feltételekkel: csak azoknak fog járni, akiknél legalább egy családtag dolgozik,és nincs közüzemi tartozásuk.

A bejelentés a portfolio.hu elemzése szerint nem jelent majd akkora lökést, hogy kihúzza az építőipart a slamasztikából, de megállíthatja a hanyatlást, némileg növelheti az ingatlanárakat, és ami mindennél fontosabb: fix támaszpontot adhat a leendő lakásvásárlóknak. A miértek okai a bejelentett intézkedések részleteiben rejlenek: a kormány 4 ezer szocpolossal és 3,5 ezer kamattámogatottal számol - ami önmagában sem egy túlzottan jelentős összeg, de ha hozzávesszük, hogy ezek egy része azokból fog kikerülni, akik mindenképpen új lakás vételébe vagy építésébe ruháztak volna, akkor a szám még tovább csökken.

Az elemzők szerint a sok szigorító körülmény is a túlzott növekedés ellen hathat: kitételként szerepel még az is, hogy a hitel összege maximum 6 millió forint lehet, és minimum B energiaosztályú ingatlannak kell lennie - a kamattámogatás periódusa pedig 5 év, évről évre csökkenő mértékkel. Ugyanakkor azt is kőbe vésik az szakértők, hogy ez az első magyar lakáshitel-program, amely fenntartható irányba indul el és ez egy határozottan jó irány, amely nem mellékesen tökéletesen illeszkedi az EU irányvonalába is.

Meg kell említeni azonban devizahitelesek kedvező végtörlesztését lehetővé tevő törvény mellékhatásait is. Elemzők szerint sokan úgy próbálnak majd pénzhez jutni, hogy eladják egyes ingatlanjaikat, ami miatt február harmincadikáig ismét tovább nőhet a kínálat mértéke. A keresletet pedig az csökkentheti, hogy félretett pénzüket - érhető módon - sokan el fogják költeni a végtörlesztésre, így két- három évvel később válik majd esedékessé egy új lakás vétele, vagy a meglévő felújítása. Eme kettőség pedig tovább csökkenti az ingatlanok értékét.