Bérelni vagy venni? – Az áron túl felmerülő költségekről

Bérlemény, vagy saját lakás vásárlása? Ez a kérdés joggal merül fel mindenkiben, aki lakhatási körülményeinek megváltoztatásán gondolkodik. Mindkét megoldás mellett számos előny mutatkozik, azonban a tulajdonlással járó, a vételáron túl felmerülő költségekkel sokak nincsenek tisztában.

#@LAKAS_BANNER1@#

Azok, akik lakhatási körülményeiken változtatnának, és még megtakarítással is rendelkeznek, jogosan teszik fel a kérdést maguknak: vásárolni, vagy inkább bérelni? A statisztikák szerint a lakásvásárlási kedv a válság kirobbanása óta folyamatosan csökken, a megkötött tranzakciók száma rendre alulmúlja a 2008 előtti értékeket. A publikus adásvételek kapcsán kiderül, hogy az eladók kénytelenek az előzetes elképzelésnél jóval alacsonyabb áron értékesíteni ingatlanjaikat, így ez természetesen azt eredményezi, hogy a lakáspiac jelenleg a vevőknek kedvez, akik igen jó feltételek mellett juthatnak hozzá egy korábban drágábbnak tartott ingatlanhoz. Sokan azonban nem terveznek a vételi áron felül jelentkező pénzügyi kötelezettségekkel. Fontos azt belátni, hogy a lakásvásárláskor a vételár mellett még számos egyéb költségelemmel is számolni kell, mert ezeket összeadva jelentős többletköltség jelentkezik. Bérlés esetén csak a havi bérleti díjjal kell tervezniük, de ha tulajdonosokká szeretnének válni, akkor az már jóval több kiadást von maga után. Íme a lakásvásárláskor felmerülő költségek listája:

Kösse meg új AEGON lakásbiztosítását 50% kedvezménnyel. Számoljon díjat itt!

Lakásvásárlási illeték:

Lakásvásárlásnál az áron felül még illeték is terheli a vevőt, amelynek mértéke 2013-tól a vételi ártól függetlenül egységesen annak 4 százalékára módosult. Ennek értelmében egy 15 millió forint értékű lakás után a fizetendő illeték 600 ezer forint lesz. Habár kedvezményekben részesülnek a fiatal első lakásvásárlók, illetve azok, akik olcsóbb lakásba költöznek, az illetékkel és annak mértékével jó, ha mindenki tisztában van.

Lakásbiztosítás:

Lakásbérlés esetén is érdemes az ingóságokat fedező lakásbiztosítást kötni. Tulajdonosként azonban már érdemes egy mindenre kiterjedő lakásbiztosítást is megfontolni annak érdekében, hogy betörés, vagy különböző káresemények esetén is minden biztosítva legyen. A lakásbiztosítási szerződés alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy egy biztosítási esemény bekövetkezésekor egy meghatározott összeget fizet majd számunkra. A biztosítási elemek kiterjednek az alapesetektől - mint például a tűz vagy a viharkár – egészen az olyan speciálisabb károkig, mint az elfolyt víz vagy a különleges üvegfelületek törése. 

Karbantartás:

Ezek sajnos a folyamatos munkálatok közé tartoznak. Amennyiben bérlők vagyunk és meghibásodik a mosógépünk, a megoldás az, hogy hívjuk a bérbeadót. Tulajdonosként a megoldást nekünk kell megtalálni: szerelőt kell hívnunk, fizetni kell a javítási költségeket, vagy esetleg új mosógépet vásárolni. Éppen ezért a tulajdonosoknak fontos egy biztonsági pénzalapot fenntartani arra az esetre, hogy a nem tervezett költségeket is fedezni tudják, hiszen soha sem lehet tudni, hogy mi romlik el a házban!

Közüzemi számlák:

Sok esetben a bérbeadók maguk állják a közüzemi számlákat, valamint hozzáférést biztosítanak az internethez vagy a kábeltévéhez. A tulajdonosoknak minden ilyen jellegű számláról magunknak kell gondoskodniuk, mert egyben biztosak lehetnek: a számlák havi rendszerességgel fognak érkezni! Ezek között biztos lesz olyan is, amire talán bérlőként soha nem is gondoltak volna.