Természeti csapások és a biztosítási szektor - összefüggések

14 év alatt megháromszorozódott természeti csapások mennyisége, és másfélszeresére nőtt a velük járó halottak száma bolygónkon – kongatta meg a vészharangot az ENSZ még 2004-ben. Az akkori jelentés kimutatta, hogy nem csak a csapások mennyisége, de azok erőssége is jócskán növekszik, és hogy a jelenség két fő felelőse a klímaváltozás és az átgondolatlan urbanizáció.

Az emberiség mintha a füle mellett engedte volna el e mondatokat: az urbanizáció sosem látott ütemre kapcsolt, és minden igyekeztünk ellenére a klímaváltozás egyre gyorsul.

Nevezhetjük a Földanya haragjának vagy csak egyszerűen megmagyarázható természeti jelenségek halmazának, de az elmúlt években a természet még nagyobb sebességre kapcsolt: a Katrina hurrikán pusztítása Amerikában, rekord nagyságú szárazságok és árvizek a közel-keleten, földrengés Chilében, és még sorolhatnánk. Mindenképpen ki kell emelni a 2010-es haiti földrengést és a 2011-es japán szökőárt, hiszen az egyik az évszázad legtöbb halás áldozatát követelő, míg a másik a legtöbb anyagi kárral járó természeti csapása volt.

Hogyan hat mindez az emberekre és a biztosításokra?

Csak 2010-ben több mint háromszázezer ember vesztette életét természeti csapások következtében. Ez feleannyi, mint amennyit az ENSZ jelentés kimutatott az említett 14 év alatt. Nem csak ez a szám elrettentő: a tavalyi év folyamán 950 katasztrófát jegyeztek fel, amely megközelíti az említett 14 éves kurzus egészét, és a mostani évet elnézve, eme utóbbi szinte biztosan növekedni fog. Természeti csapások kárai ellen az egyetlen átlagember számára is alkalmazható védekezési mód, az természetesen a különböző biztosítási módok, így nem csoda hogy a világ biztosítói se zártak túl jó évet. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója, Munich Re 130 milliárd dollárt fizetett ki természeti csapások okozta károkért, de a svájci Swiss Re még ennél is tovább ment: az ő számlája 222 milliárdra rúgott e tekintetben, ami az előző évi összeg háromszorosa.

A hatalmas összegeket elnézve nem csodálkozhatunk azon, hogy a katasztrófa sújtotta országokban növekednek a biztosítások árai (Amerikában például mindenhol). Csakhogy ez ránk is kihat, mert a természeti katasztrófák egyre gyakrabban sújtják Európát is: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2009-es jelentése szerint az elmúlt tíz évben az öreg kontinensen is nőtt mind a természeti katasztrófák száma, mind azok súlyossága. Ezek összesen több mint 100 ezer halálesetet eredményeztek, az általuk okozott kár pedig meghaladja a 150 milliárd eurót. És a 2010-es év sem volt felemelkedés: a 950-ből 120 katasztrófa nálunk történt, ami épp 25 százalékkal több, mint ami Afrikára jutott.

Bár ezek a számok begyűrűznek mind a globális, mind az európai biztosítási árakba, de kevésbé érintik kicsiny országunkat, amelyre áradásokon és egy-egy viharon kívül nem szokott lecsapni a természet. Igaz, ezek intenzitása, és az általuk okozott kár is évről évre nő. A szakértők egyértelmű véleménye szerint a jelenség előbb vagy utóbb be fog szivárogni az utasbiztosítások áraiba is, hiszen jócskán megnövekedett a lehetősége annak, hogy külföldi tartózkodásunk során valamilyen katasztrófa súlyt le ránk. Bár most az utasbiztosítások árai folyamatosan csökkenek - hála az internetes ár-összehasonlítók miatt kialakult szoros árversenynek - de ez nem lesz sokáig fenntartható, hiszen ilyen formában egy idő után egyszerűen komoly veszteségeket termelne az üzletág. Ezért pár éven belül bizonyosan jelentős árnövekedésre számíthatunk.

Gondolkozzunk előre és védjük magunkat megfelelő biztosításokkal, hogy balszerencse esetén biztos partnert találjunk, aki segít enyhíteni vagy megszüntetni a vállunkra nehezedő terheket! Sokan egy egész életen át dolgoztunk otthonunkért és egy váratlan természeti csapással akár mindent elölről is kezdhetünk. Megéri átgondolni és legalább az alapbiztosításokat megfontolni.