Nyugdíj: lesz-e és vajon miből?

Nagy gondban van az európai és természetesen a hazai nyugdíjrendszer is. Az elöregedő társadalom okozta problémák miatt az évtizedeken keresztül viszonylagosan működő rendszer nem tartható fenn, hisz lassan több lesz a nyugdíjas, mint az őket eltartó dolgozó, és járulékot befizető lakosság. A nyugdíjkorhatárt tovább már nem nagyon lehet emelni, így a hagyományos módszer két, tőlünk független lehetőséget tartogat: vagy nagyobb mértékű járulékot fizetnek a dolgozók, vagy a nyugdíjak összege csökken. A harmadik módszer szerint elérhető a biztos háttér, azonban ezért nekünk kell tenni, és ráadásul időben.

#@NYUGDIJ_BANNER1@#

Az egész Európai Unió, és természetesen azon belül Magyarország egyik legfőbb problémája a társadalom elöregedése. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódnak a már hosszabb ideje – Magyarországon az 1950-es évek második fele óta - tapasztalt szerkezeti változások, azaz felgyorsult a népesség öregedési folyamata, így a hazai születések száma a népesség lélekszámának fennmaradásához nem elegendő.

Nyugdíjbiztosítás évi 20%-os adójóváírással, és garantált hozammal, befektetési kockázatok nélkül. Számolja ki, milyen mértékű kiegészítésre számíthat a nyugdíjbiztosítással!

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor néhány évtizeden belül a már most is tapasztalható problémákon túl további súlyos gazdasági következményekkel nézhetünk szembe, főleg az olyan becslések ismeretében, amelyek szerint 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma. A probléma tehát a családi, a jövedelmi és a vagyoni, valamint a munkaerő-piaci kérdéseken túl, egyéni megoldásra váró feladatokat jelent, mert természetesen a hazai nyugdíjrendszert is nagymértékben érinti a jelenség. 

A magyar nyugdíjrendszer problémái nem új keletűek, gyakorlatilag bevezetése óta recseg-ropog a rendszer. A nyugdíjkassza első komoly hiánypótló intézkedésére már 1967-ben sor került: bevezették a dolgozók által fizetendő nyugdíjjárulékot, amelyet a fizetés 3 százalékában állapítottak meg. A kiadásokat azonban ez sem fedezte, így 1971-től újabb emeléssel, illetve a keresetektől függő progresszív befizetéssel próbálták pótolni a hiányt. Mindez azt jelenti, hogy a csökkenő születésszámok gazdasági következményeit a bérből és fizetésből élők idejekorán érezhették a saját bőrükön, de mellettük már a munkaadók is komoly járulékteherrel szembesülnek hónapról-hónapra.

Egy ideig ez a rendszer működőképesnek tűnt, azonban mostanra a magyarországi nyugdíjrendszer – a szakértők megfogalmazása szerint – valódi pilótajátéknak tekinthető. Ennek megértése egyszerű: mivel a nyugdíjrendszer a befizetők járulékaiból tartja el az arra jogosultakat, így csak egy kérdés merülhet fel. Amennyiben több lesz az eltartott, mint az eltartó, tehát több lesz a nyugdíjas, mint a kereső, akkor pár éven belül miből és hogyan fedezzük a növekvő számú nyugdíjas ellátását? Várhatóan az nem fordulhat elő, hogy valaki ne kapjon nyugdíjat, de akkor mi lehet a megoldás? Egyrészt elképzelhető, hogy a még dolgozók nagyobb összegű járulékot fizetnek majd, másrészt az sem kizárható, hogy csökken a most sem éppen magas nyugdíjak összege, rosszabb esetben a kettő kombinációja is feltételezhető.

Úgy tűnik, hogy a szigorú statisztikák mellett az emberek gondolkodásában is egyre inkább kimutatható ez a probléma: az AEGON biztosító tavalyi, 12 országra kiterjedő kutatása szerint a válaszadók közel kétharmada úgy véli, hogy a jövő nyugdíjas generációjának sokkal nehezebb dolga lesz, mint a mostaninak, és a nyilatkozók csak 9 százaléka véli úgy, hogy a mostani nyugdíjasokéhoz képest javul majd a helyzet. A felmérés rámutatott, hogy az átlagnál is rosszabb a vélekedés Magyarországon és Franciaországban, ahol a válaszadók négyötöde gondolta úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb helyzetre kell felkészülni, míg a helyzet javulását csupán 2 százalék prognosztizálta hazánkban.

A probléma bár látható a döntéshozók, a munkavállalók és a lakosság körében egyaránt, de még mindig igen alacsony szintű a nyugdíjas évekre való felkészülés a vizsgált országokban. A kutatás szerint a válaszadók mintegy 63 százaléka számol azzal, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell annak érdekében, hogy elérje és meg is tartsa a kívánt jövedelmi szintet.

Az állami nyugdíjra – illetve egyéb ellátásra – továbbra is az első számú jövedelemforrásként tekint a lakosság az időskori évek alatt, önállóan megteremtett jövedelemre, tehát valamiféle megtakarításra a megkérdezettek csupán 5 százaléka számíthat. Az AEGON felméréséből az is kiderült, hogy a valamilyen megtakarítással rendelkezők, illetve folyamatosan takarékoskodók közül is minden harmadik megkérdezett kétségesnek nevezte, hogy el tudja-e majd érni nyugdíjcéljait a jelenlegi megtakarítási szint mellett, és csupán a válaszadók 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzügyi értelemben felkészült a nyugdíjas évekre.

Ezekből könnyen kitűnik, hogy van hova fejlődnünk, azonban felelős, hosszú távú öngondoskodással nem érhet senkit váratlanul a mai nyugdíjrendszer esetleges negatív változása, és pénzügyileg nyugodt viszonyok között várhatja a nyugdíjas éveket.

Ismerje meg az Aegon Biztosító nyugdíjbiztosítását, és számolja ki, milyen megtakarítást érhet el vele!

Év

0 - 14 éves korosztály (fő)

60 év fölötti korosztály (fő)

1990

2130549

1959846

1991

2063688

1973556

1992

2009779

1980001

1993

1958005

1984454

1994

1910839

1985610

1995

1869927

1986313

1996

1836477

1985141

1997

1802042

1979750

1998

1771725

1977966

1999

1744626

1977574

2000

1717243

1974183

2001

1691997

2079224

2002

1660113

2091476

2003

1633688

2111585

2004

1606117

2126027

2005

1579697

2152120

2006

1553443

2157257

2007

1529654

2170467

2008

1508802

2194308

2009

1492608

2223732

2010

1476856

2252965

2011

1457210

2288024

2012

1440290

2332013

2013

1430865

2364420