Nyugdíj: mikortól és mennyi jár pontosan?

Nagyszüleink korában még mindenki teljes joggal gondolta, hogy a nyugdíj a keményen ledolgozott évtizedek utáni megérdemelt járandóság, és e miatt nem kell aggódni. Ma már ennek csak egy része igaz, mert az már bizonytalanabb, hogy mikortól és mennyi is jár pontosan.

#@NYUGDIJ_BANNER1@#

Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az elvárások komolyak: az időskori járandósággal kapcsolatban a megkérdezettek a jelenlegi jövedelmük átlagosan 72 százalékával lennének elégedettek. Az átlagos érték országonként eltérő, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy éppen Magyarországon a legmagasabb: a biztonságos és gondtalan élethez keresetünk 85 százalékát tudnánk elképzelni a nyugdíjba vonulásunk időszakában. A legalacsonyabb rátát az Egyesült Királyságban mérték: ott az érintettek jelenlegi jövedelmük átlagosan 61 százalékával lennének elégedettek, ha most vonulnának nyugdíjba. Ez az eltérés nagy valószínűséggel a keresetekben kimutatható különbségből ered, de azt egyértelműen kimutatja, hogy a jelenlegi életszínvonalból nem szívesen adnának le a bérből és fizetésből élő európaiak.

Nyugdíjbiztosítás évi 20%-os adójóváírással, és garantált hozammal, befektetési kockázatok nélkül. Számolja ki, milyen mértékű kiegészítésre számíthat a nyugdíjbiztosítással!

A magas elvárások ismertek, de ezzel szemben mi a realitás, mire számíthatnak a magyarok a nyugdíjas éveikben a jelenlegi állapot szerint? A felmérés alapján elmondható, hogy az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas éveiben. Érthető módon a mindenkit leginkább foglalkoztató témaköröket - a mikor és a mennyit -, épp ezért nem lehet elégszer átismételni!

A jogszabály szerint, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottak nyugellátásra jogosultak. Egy 2012-es döntés értelmében megszűntek az öregségi típusú nyugdíjak, amelyeket a nyugdíjkorhatár előtt, különböző korhatárkedvezményekkel lehetett igénybe venni. A hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottaknak jár (kivéve a nők számára biztosított 40 év szolgálati idő esetén járó nyugdíjat), a korhatár előtti ellátások viszont semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak.

Kettőtípusú nyugellátást különböztetünk meg: a saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást. A saját jogú nyugellátásra a nyugdíjas a saját szolgálati ideje megszerzését követően, míg a hozzátartozói nyugdíjra a hozzátartozója által megszerzett szolgálati idő réven jogosult. A saját jogú öregségi nyugdíj a meghatározott életkor elérése és a meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

Jelenleg három féle saját jogú nyugdíjellátást különböztetünk meg:

  • öregségi teljes nyugdíj: jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
  • öregségi résznyugdíj: jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
  • nők életkorától független öregségi nyugdíj: jogosult az, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő napjától biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ezen nyugdíj esetében a szolgálati időbe beleszámít például a terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben eltöltött idő is. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár a 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak esetén az alábbiak szerint módosul:

  •          aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  •          aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  •          aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  •          aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  •          aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  •          aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Nyugdíjkorhatár táblázat

Születési idő

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregség nyugdíjra jogosultság kezdete

1952

62,5

2014. II. félév, 2015. I. félév

1953

63

2016

1954

63,5

2017. II. félév, 2018. I félév

1955

64

2019

1956

64,5

2020 II félév, 2021 I. félév

1957

65

2022

Most pedig lássuk a legfontosabb kérdést! Mennyi az annyi? A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnél a nettó értéket kell figyelembe venni. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját adó havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege – az alábbi táblázat szerint – a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százaléka.

Szolgálati idő 

A havi átlagkereset százaléka

Éves növekedés

15 évtől

43

2

25 évig

63

26 évtől

64

1

36 évig

74

37 évtől

75,5

1,5

40 évig

80

50 évig

100

2

50 év szolgálati időnél eléri a maximális 100%-ot

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása: az összes jövedelmet el kell osztani az átlagszámítási időszak biztosításban töltött azon napok számával, amelyeken a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az osztásnál a pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni, majd a kapott átlagot 365-tel kell megszorozni, azt pedig elosztani 12-vel. Rendelet szabja meg, hogy mekkora az a jövedelem, amelyet még elismer a rendszer. Ez az összeg havi 372 ezer forintnak megfelelő átlagbér.