Síeléskor viseljünk bukósisakot?

Hamarosan síelni megyünk, már beszereztük a felszereléseket. Vettünk nadrágot, kabátot, gondoskodunk sílécről, bakancsról, síbotról és akkor indulhatunk is? Érdemes nem csak magát a sportolást elősegítő felszereléseket összekészítenünk, gondoljunk testi épségünkre is, viseljünk bukósisakot, ugyanis eséskor a térdünk, a vállunk és a fejünk sérül a leggyakrabban.

Síeléskor viseljünk bukósisakot?

Miért fontos, hogy védjük a fejünket is?

Az  agyat  érő  behatások sokkal súlyosabb következményekkel járnak, mint egy lábszártörés. Egyes becslések szerint kb. 3 agyrázkódást vagy enyhe fejsérülést lehet elszenvedni anélkül, hogy kialakulna egy összetett akut szindróma, ami aztán felelős lehet a depresszióért, öngyilkosságért, epilepsziáért, impotenciáért, Alzheimer- vagy Parkinson-kórért. Persze minden egyéntől függ, a statisztika csak az irányokat mutatja meg, nem teszi kötelezővé a következményeket.

Abban nagyjából megegyeztek a kutatások, hogy a nagyon durva becsapódásoknál a bukó sem segít, gyerekeknek viszont síelésnél is hasznos a sisak használata, mivel alacsonyabbról esnek, és mert az agyuk még érzékenyebb. Ha például fejsérülést szenvednek, a koponyaűri vérzésnek kevesebb helye van, ahol gyűlhet a vér, tehát hamarabb nő a nyomás, ami károsítja az agy területeit.  Azt viszont kimutatták, hogy enyhébb baleseteknél a sisak igenis megvédte a viselőjét, és kisebb arányban kellett ellátni bukóviselőket, mint csupasz fejűeket.

Az Aegondirekt.hu kutatása alapján a síbaleseteket a gyakori vakmerőség mellett az is tovább súlyosbítja, hogy a síelők közel fele (46 százaléka) semmilyen védőfelszerelést (pl. sisakot, gerincprotektort) nem használ.

Mire figyeljünk, amikor sisakot választunk?

Milyen technológiával készült a sisak?

Az ún. in-mold technológiával készített sisakoknál a külső kemény műanyag héjhoz közvetlenül olvasztják hozzá a belső habot. Ezek könnyebb, de kevésbé ütésálló és tartós bukók. A fröccsöntött fejvédőknél a hab közvetlenül egy magas ütésállóságú műanyag héjhoz kapcsolódik, és ez csatlakozik a külső réteghez. Ezek nehezebb, de tartósabb, biztonságosabb darabok.

Milyen méretet válasszunk?

A bukósisak méret meghatározása egyszerű: egy mérőszalaggal mérjük meg fejünk kerületét a szemöldök és a fül fölött, és a mért centiméter szám lesz a szükséges sisak mérete. Alapvető kritériumok: ne szorítson, de ne is lötyögjön a fejünkön, a síszemüveg és a sisak széle között ne legyen rés, de ne is tolja lefele a szemüveget. A szemöldök felett maximum 2,5 centivel üljön a bukó széle, hogy megfelelően takarja a homlokot is. Azt is ellenőrizzük, hogy nincs-e rés a széle és a fejünk között. Ha van, válasszunk másikat. Gyermekek számára sem érdemes a kelleténél nagyobb méretet vásárolni, mert ha mozog benne a fej, akkor a sisak nem biztonságos.

Nézzük meg, mi gondoskodik a szellőzésről. Inkább olyan terméket válasszunk, amely a fejünkön tartva is tud ventillálni!

Sok bukó megengedi a zenehallgatást, ha ez fontos számunkra, ellenőrizzük, hogy a fülhallgatók vajon be vannak-e építve!

Egyes fejvédőkhöz kivehető bélés és fülpárna is tartozik, ezek azért szerencsések, mert ki lehet őket mosni egy melegebb nap után.

Nézzük meg a használati utasításban azt is, milyen síszemüvegeket lehet hozzá viselni!

Fontos tudni, hogy az ilyen jellegű termékeket biztonsági minősítéssel bocsátják forgalomba:

Ez lehet ASTM-féle tanúsítvány, ami az amerikai sztenderdeknek felel meg, illetve lehet CE EN is, ami inkább Európában használatos. Hogy melyik a felsőbbrendű, azt nem igazán lehet eldönteni, mivel nem fedik egymást tökéletesen. A korábbi legszigorúbb minősítési rendszernek, a SNELL-nek nem szerettek megfelelni a gyártók, ezért az ma már nem is jelent különösebb tényezőt a piacon.

Az is lényeges, hogy ha egy sisakot komoly behatás ér, mondjuk durván lefejelnek vele egy fát, akkor le kell cserélni, mivel sérül a hab szerkezete, és attól fogva nem véd megfelelően.