Magyar nyaralók és a válság

Mennyire vetette vissza magyarok nyaralási kedvét a válság? A legfrissebb felmérések szerint meglehetősen.

Bár az eddigi évek tanulsága az volt, hogy a legtöbb család nem hagy fel a majdnem egyhetes nyaralással akkor se, ha kevesebb a bevétele - inkább spórol minden máshol, ahol tud: szálláson, útiköltségen, koszton, szórakozáson, de akkor is elmennek. Sajnálatos módon a biztonságosan is sokan spórolnak, pedig fordítva is elsülhet: egy súlyosabb baleset után utasbiztosítás híján akár többmilliós számlával is távozhatunk a kórházból, ez pedig a legtöbb család anyagi helyzetét tönkretenné. Ez nem ritka eset: minden tizedik kiutazó szenved valamilyen balesetet (vagy kap el valamilyen betegséget), és tízből három kórházba is kerül. Mégis a külföldre utazók mindössze egyharmada köt utasbiztosítást– igaz ez az utazás távolságával és időbeli hosszával egyenes arányosságban nő - pedig az ár leggyakrabban nem több napi két gombóc fagylaltnál személyenként.

A nem megkötés helyett sokkal ideálisabb a lehető legolcsóbbra leszorítani az utasbiztosítás költségeit. Ha az Európai Unión belül tervezünk mozogni, akkor mindenképpen váltsuk ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), hiszen e mellé elég egy minimális fedezettel rendelkező és így olcsó utasbiztosítás - ám azt ne hagyjuk el. Sokat segíthet az árak realizálásán egy utasbiztosítás kalkulátor is, amiből szép számmal akad az interneten.

Mennyien merre?

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. nyári szezonnyitó sajtótájékoztatójából kiderül, hogy mindössze a magyarok 40 százaléka készül nyaralni menni az idén, és csupán 10 százalékuk menne külföldre - ők átlagosan 6,7 napot szánnak nyaralásra. Egy másik, statisztikai hibahatáron túl mutató eltérésre jutó, biztosító által készített felmérés 47 százalékos nyaralási potenciált lát az országban - igaz a külföldre menők arányát ő is épp tíz százalékra becsüli. A legnépszerűbb helyek mind bel- mind külföldön vízpart közelében vannak. Külföldi nyári célpontként hazánk lakosságának a körében még mindig Horvátország vezet, de a határ menti célpontokon kívül gyakoriak még a válságban épp sokat szenvedő, így árban kedvezőbb déli tagállamok (Spanyolország, Portugália, Görögország és Ciprus). Európán kívül pedig továbbra is Tunézia a legnépszerűbb célpont, főleg hogy Egyiptom folytonos politikai válsága sok turistát elriasztott.